Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - V. Papp Ferenc: Vízalatti sziklarobbantások a soroksári Duna-ágban

160 Ez az eljárási mód, különösen víz alatt valóban csak egyes sziklaszirtek, vagy kisebb terjedelmű tárgyak robbantásánál használható kielégítő eredménvnel. A szikla fellazítására így tehát egyedül az aknalyukakban elhelyezett robbanóanyag felhasználása mutatkozott alkalmas módnak. Ennek a módszernek a kivitelre való elfogadása után a részletek a helyi viszonyok kellő tekintetbevételével könnyen kiadódtak. így megállapítottuk, hogy tekintettel a 3 m-t alig meghaladó vízmélységre, a fúrás egy erre a célra külön készítendő úszópontonról — búvárok bevonása nélkül — történhet, hogy három megfelelő típusú fúrókalapács elégséges lesz a munka elvégzéséhez, hogy a fúrókalapácsokkal együtt a kompresszor is ugyanazon úszójárművön, legcélszerűbben egy tutajpontonon állítható fel, tehát ezen a pontonon a teljes fúróberendezés minden tartozékával elhelyezhető és végül, hogy az aknalyukak átmérője a leghosszabb lyuk fenekén 42 mm-nél kisebb ne legyen, s így lehetővé váljék legalább 37 mm külső átmérővel bíró patrontöltések alkalmazása. Megállapítottuk továbbá, hogy a sziklapadok felett levő iszapos kavics fedőanyagot elégséges 40—50 cm réteg vastagságig eltávolítani, ami már azért is különös fontosságú, mert a még további eltisztítás erőltetése a vedres kotrógép veszélyeztetése nélkül alig lenne lehetséges. A fúrás aztáij ezen az iszaprétegen keresztül történik. Nehogy azonban ez az anyag fúrás közben a fúrt lyukba kerülhessen, a fúrás egy a tutajról az iszapon keresztül a szikla felszínéig lebocsátott s a kihorgonyzott tutajhoz megfelelően megerősített köpenycsövön át történik. A 4. szám alatt közölt kép a sziklafúróberendezés vázlatos rajzát, a tutaj egy nézetét és keresztmetszetét tünteti fel a fúrás különböző stádiumaiban és a teljes felszereléssel : úgymint az úszó tutajjal, a kompresszorral a sűrített levegő előállítására, a 3 fúrókalapáccsal, továbbá a kalapácsok felfüggesztését és ebben a helyzetben hosszirányban való mozgását elősegítő állvánnyal és transzporterrel, a magas nyomás alatt álló víztartánnyal a köpenycsőben levő anyagnak a fúrás megkezdése előtt való kiöblítésére, fúrás közben pedig a fúrólyuk kitisztítására. A tutaj elölnézeti képén láthatni a fúrás egész menetét a köpenycső lebocsátásától a fúrólyuk elkészítéséig, továbbá a töltés módját, valamint a kész aknát. Az első manipuláció a köpenycső elhelyezése, ezt követi a köpenycső kiöblítése, majd a fúrás. A tutaj keresztmetszeti rajzán láthatók a fúrókalapács munkabeállításán kívül a már kész és megtöltött aknalyukak. b) A robbantás elmélete. — Számítási módok. A munkakivitel további ismertetése előtt foglalkoznunk kell valamelyest a robbantási technika idevonatkozó elméleti részével is. A kőzet robbantásánál — a mi esetünkre vonatkoztatva — elsősorban is ismerni kell azt az összefüggést, amely a felrobbantandó kőzet vastagsági mérete, általában kubatúrája, a kőzetnek a robbanóanyag feszítő munkájával szemben való ellenálló képessége, a fúrólyukak mélysége és egymástól való távolsága között fennáll.