Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
1. füzet - IV. Dr. Némethy Béla: Vízjogi előzmények a magyar corpus jurisban
145 literis preaceptoriis per ordinários legitimosque egzecutores egzekváltassanak. A vámos hidak felől pedig lészen emlékezet a vámokról való írásoknak rendiben. ' Ugyanezt az elvet, tudniillik a káros víziművek megjavításának s általában a vízimű karbantartására irányuló kötelezettségnek elvét mondja ki ugyanezen Constitutióknak a vámokról szóló XXXIX. titulusának I— III. artikulusa a következők szerint : „Art. I. Valakinek legitime conferáltatott és bírattatott vámoshelyek vagyon, vagy ennekutánna is szükséges helyekben lenne, a hidakat, töltéseket és arra egyéb szükséges helyeket igen jó gondviselés alatt tartsák, úgy, hogyha abban fogyatkozás találtatik, azon vármegyének, vagy széknek tisztei toties-quoties oly fogyatkozásokat deprehendálnak, kötelességek szerént vizsgálván meg, kikből az úton járóknak akadályok következhetnék, conperta rei veritate fl. 12 poenát egzekváljanak a vámok possessorin, útonjáró embereknek pedig, ha mi kára abból következik, azt is refundáltassák, azon tisztek eo pacto ; ha pedig nem privátus emberé a vám, hanem városiaké, mely a vármegyebéli tiszteknek juris dictióján kívül vagyon, a fiskális direktoroknak értésekre adván a körülöttök lévő tisztek, a poenát. a direktorok, mediantibus literis praeceptoriis per ordinários legitimosque exszecutores egzekváltassék, úgymint fl. 200, melynek két része a fiskusé, harmada a dolgot megjelentő tiszteké légyen, insuper, ha kinek abból mi kára következik, a direktor arról is contentáltassa. Art. II. A szárazvámok pedig, melyek szükségesképen hidakkal, töltésekkel, gátokkal, hajókkal nem tartatnak, tolláltassanak, hasonlóképen azok is, ha kik azt jó igazsággal nem bírnák, mely különben nem is lehet, hanem a fejedelmek collatiójából. A vármegyéken annak okáért és székeken azoknak tisztei, privilegiátus városokon a direktorok káptalanokkal vagy ítélőmesterrel revideálják az olyan száraz hiába való vámoshelyeket ; hasonlóképen a magok autoritásokból, nem pedig fejedelmek legitime emanált collatiójukból erigáltatott vámokat és az olyant in generali regnicolarum congregatione tempore diaetae referálván és ott a possessorok praetensióját is megértvén, conperta rei veritate tollálják az ország és Fejedelem. Art. III. A nemesség maga javaiból vámadással sehol nem tartozik az országnak semmi részeiben, személyektől pedig annál is inkább. A kereskedésnek állapotjában magok saját javain kívül való jók ide nem értetvén, és hogyha ki tudva olyan dolgokban megháboríttatnék, a megbántódott nemes ember ellen a cselekedő juris ordine prosekváltatván és comperiáltatván in fl. 200 convintáltassék." A malomvízhasználattal kapcsolatban hasonlókép rendelkezik ugyanezen Afjrrohatae constitutiók XL. titulusának I. artikulusa, mely szerint : „Malmoknak eligálása, gátak, töltések s egyéb hasonló dolgok felől a dekrétumban elégséges írás vagyon, valamelyben annak okáért csak privátus embereknek forog praetensiójok, procedáljanak a dekrétumnak continentiája szerént ; ahol pedig oly dolog praedentáltatik, melyben közönséges kár és akadály, a minéműek vagy országos utaknak, réveknek akadálya, annál inkább elveszése, fejedelmeknek, vagy földesuraknak dézsmaadással tartozó szántóföldekben, avagy adózó és egyéb terheket viselő faluknak károkban s több hasonló közönséges megbántódásban is járó dolog forogván, vagy egyébiránt is a törvényeknek hosszas végét elszenvedhetetlen kárral várható nehézsége interveniálnának, az ilyen akadályokat nemző új malmoknak erigálásoknak oculálására a vármegyék és székek, ad instantiam querulantium, commissariusokat bocsássanak ki, akik Vízügyi Közlemények.
