Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - IV. Dr. Némethy Béla: Vízjogi előzmények a magyar corpus jurisban

139 „Minthogy Trencsén szabad, kir. városát a Vág folyó rohamossága és a Dunának sebesen a győri vár felé forduló ága nem kis veszéllyel fenyegeti, hogy tehát e súlyosbodó bajnak az említett és a Pozsony, Győr és Komárom megyékben fekvő egyéb helyek megmentése céljából annak idejében gátat vethessenek és az efféle erőt másfelé vezethessék, evégből Ö Legszentségesebb Felsége a magyar királyi kamarának a legkegyelmesebben meghagyja, hogy úgy az erre szükséges költségekről, mint egyéb ezek orvoslására szolgáló eszközökről gondoskodjék. 1. §. Ennek a veszélynek megszemlélése végett, egymással kölcsönös érintkezés mellett biztosokul ; még pedig a Vág folyóhoz tekintetes és nagyságos Orbovay Jakusics Imre és galántai Esterházy Zsigmond gróf urakat és nemzetes Jeszenszky Mihályt, 6 Császári és Királyi Szent Felsége személynökének ítélőmesterét, Trencsén megyének azon időben leendő alispánját : idősb Labsánszky Jánost és Zsámbokréty Mihályt ; a Duna ágához pedig : tekintetes és nagyságos ugyancsak galántai Esterházy Jánost és ifjabb Zichy János gróf urakat és ezeken kívül Szente Bálint alnádort és Szapáry Péter alországbírót és még Pozsony, Moson, Győr és Komárom megyék alispánjait nevezték ki a karok és rendek Ő Legszentségesebb Felsége jóságos beleegyezésével, ezekhez még az illető haditanács és kamara küldöttei is alkalmazandók lévén." A vizek használatának jogosultságát minél általánosabbá tenni, vízjogi törvényünket megelőző időben is jellegzetes célja volt törvényhozásunknak. Reámutatunk e helyen Mária Terézia királyunknak 1751. évi II. dekrétuma 9. cikkelyére, ahol a következők olvashatók : „Somogy és Veszprém vármegyék, hogy az adózó népen segítsenek és a szabadabb kereskedést előmozdítsák. <5 Királyi Szent Felsége foki hídvámja iránt, letevén a királyi kincstárba 1500 forintot, Ő Szent Felsége jóváhagyása mellett a m. kir. udvari kamarával oly egyezséget kötöttek, hogy az említett foki vám és az utasoktól ott szedetni szokott minden rovatai örökre megszüntessék ; magukra vállalván a fentnevezett vármegyék, hogy mindegyik a maga hatósága területén az utakat, hidakat, töltéseket ezentúl mindenkor saját költségén gondozza. Ugyancsak 0 Szent Felségének másik vámját pedig, a simontornyait, me'y Tolna vármegyében fekszik, fönt tisztelt 0 Felsége királyi jószívűségéből méltóztatott megszüntetni, melynek hídja, útjai és töltései javítását s fenntartását szintén Tolna vármegye vállalta magára. Hogy pedig az abdai őrséget Győr és a vereckeit Bereg vármegyében az adózó nép megkönnyebbítése végett fentnevezett ő Szent Felsége megszüntetni kegyeskedett, az ország karai és rendei azért is alázatos köszönetüket nyilvánítják." Valóságos vízrendezési és talajjavítási programmot ád és egyben a káros viziművek megszüntetése felől intézkedik Mária Terézia királyunknak 1751. évi II. dekrétum-ínak 14. cikkelye, mondván : „Az országban és a hozzákapcsolt részekben nem kevés számmal vannak folyók, melyeknek felszíne a rajtok keresztül húzott malomgátak miatt, a sűrűn fekvő malmokhoz emeltetvén s ezáltal a víz gyorsabb lefolyása akadályoztatva, záporok által növeltetve gyakran kiáradnak s a szomszédos síkságra kiömölvén, a mellettük fekvő területeket elposványosítják és mocsárosítják és azt a földet, mely a folyók szomszédságában legtermékenyebb szokott lenni, teljesen műveletlenné és terméketlenné teszik és ha azok a malomgátak nem képeznének akadályt,