Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire

122 és amelyeket 3 osztályba soroztunk (káros, semleges, jótékony), a következőképen részletezhetők : káros 388,321 km

2 ; semleges 194,214 km

2 ; jótékony 166,312 km

2 ; összesen tehát 748,847 km

2. Túlnyomóan erdős területek. Az említett számadatok nem foglalják magukban az úgynevezett ,,Bad Lands"-t és a „Breaks"-t, amelyeknek területe külön-külön 40,155 km

2 és 43,945 km

2, összesen 84,100 km

2. A két kategóriát összefoglalva, az összes kritikus terület 832,947 km

2,melyaz 3,189,564 km

2 területű Mississippi vízgyűjtőjének 26%-a. Bár 100%-ban teljesen csak a ,,Bad Lands" és „Breaks" kritikusak, mégis a többiek is 100%-os mintősítést kaptak, mert nagyrészük ilyen. A kritikus területekből károsnak kereken 388,500 km

2-t mondhatunk. Ehhez hozzáadva a „Bad Lands" és „Breaks" területeit, 472,600 km

2 káros területet kapunk, amely szűkebb tanulmányozás alá volt vonandó. Meg kell még emlékezni a legeltetésre szolgáló kötöttforgalmú területekről is. 11. kép. Mellékvölgyböl lesodort görgeteg. Kevés kivétellel mindenik vízgyűjtő egységen jelentős nagyságú korlátlan legeltetésre alkalmas kötöttforgalmú legelő van, melyek a túllegeltetés, valamint a vízmosások következtében jelentős károkat szenvedtek. Bővebb adatok ezekre vonatkozólag nem állanak rendelkezésre és bár az árvizek szempontjából helyi jelentőségüktől eltekintve figyelembe alig jönnek, a Mississippi összes hordalékának szempontjából erősen latba esnek. A kötöttforgalmú legelők területe az 1926. évi adatok alapján 84,211 km

2 volt. Szakszerű gondozásukásuk csak az ellenőrzésen fordul meg, viszont elhanyagolásuk az ellenőrzés és az érdekek hiányára vezethető vissza. Az állattenyésztőket ugyanis semmi sem ösztönzi a túllegeltetés elkerülésére, mikor tudják, hogy ha kellőleg lelegeltetett területeket hagynak meg, az utánuk következő gazda állatai a megmaradtat úgyis lelegelik. A kötöttforgalmú legelőknek rendszabályozása még megoldatlan probléma. Olyan sok gazdasági és politikai tényező játszik ennél a kérdésnél közre, hogy utóbbiak az árvíz szempontjából való tekintetbevételt egyelőre másodsorba helyezik.