Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire
110 Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria és Japán e kérdés fontosságát már régen fölismerték és nagy területeket helyeztek állami ellenőrzés alá. A legmesszebbmenőleg Japán védi erdeit. 1,822,500 hektárt 353,000 darab parcellában vett állami ellenőrzés alá elsősorban is a talajkimosás ellen való védekezés, másodsorban vízzel való ellátás céljából. Más szempontokat is figyelembe vettek. Ilyenek a homokfúvás, szél, árvizek, lavinák, kőgörgetegek elleni védekezés. Ezenkívül véderdőket létesítettek tógazdaságok érdekében, egészségügyi okokból, hajósoknak tájékozás szempontjából és természeti szépségek megóvására. Az első két kategória alá tartozik a védterületeknek 90%-a. Véderdők az Egyesült Államokban is létesültek az 1897-i törvény alapján a folyók vízmennyiségének állandósítása céljából. Ez a törvény egyúttal intézkedik az erdők szakszerű kitermeléséről is. Ugyancsak ebből a célból vásároltak az 1911. évi törvény alapján 1927 június 30-ig 1,174,500 hektár erdőterületet 14,000,000 dollár értékben. A véderdők pontos helyszínelése még nem történt meg, azokat a területeket azonban, amelyek véderdők jellegébel volnánakfelruházandók, márkijelölték. Kívánatos volna, hogy a városok, megyék és az államok közösen teremtsék elő a megszerzendő erdők költségeit, figyelembevéve azonban azt, hogy sokszor a véderdőkhöz legközelebb fekvő községek kevésbbé érdekeltek, mint a távolabb fekvők. Olyan esetben, mikor rendkívüli nagy kiterjedésű erdőségek megvásárlása kívánatos, az államszövetségnek lenne feladata, hogy a vételt anyagi támogatással elősegítse. A MISSISSIPPI VÖLGYÉNEK ERDŐSÉGEI. Mint mondottam, a Mississippi völgye a fehér ember megérkezte óta nagy változásokon ment keresztül. A telepeseknek első dolga volt a megszerzett területeket felszántani, illetőleg amennyiben szántó területek nem álltak rendelkezésre, az erdőket irtani. Második lépés volt, mikor az erdőket már magáért a faanyagért vágták és a nyert faanyagot a folyókon szállították. A fairtással együtt jártak a gyakori erdőtüzek, melyekkel — mondhatjuk — nagyobb terület pusztult el, mint amekkorát a kereskedelmi célból levágott erdők területe képviselt. Említettem azt is, hogy a Mississippi völgye sohasem volt erdőben gazdag és az árvizek hajdan is ismeretesek voltak, de azáltal, hogy az erdők területe 40%-ról 20%-ra esett, az árvizek méretei is megnövekedtek. Bizonyos, hogy az eredeti állapot jóval kedvezőbb volt a mostaninál, annál is inkább, mert a 20%-nyi megmaradt erdőségből csak elenyésző kevés kifogástalan állapotú. Az V. és VI. táblázatokba foglalt kimutatások a Mississippi hat vízgyűjtőrendszerének a területét, az eredeti és jelenlegi erdőterületeket, ezeknek százalékban kifejezett számait, valamint a csökkenés százalékát, nemkülönben az erdőterületek csökkenését és ennek százalékarányait adják meg. Az összességében 63,2060 km 2-re becsült erdőterületbe nemcsak a kereskedelmi célokat szolgáló erdők és a tanyai erdőségek vannak belefoglalva, hanem az úgynevezett elpusztult (kopár) területek is. Ezek régebben erdőkkel borítottak voltak, de a kivágással és gyakori égetéssel annyira tönkrementek, hogy mesterséges beavatkozás nélkül fatermelésre föl nem javíthatók és humuszrétegüktől megfosztva, a kimosásoknak ellent nem állhatnak.
