Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire

104 víztartó képessége legalább is 255 mm-re lenne fokozható, tehát a jelenleginek ötszörösére. ad. 2. Az erdők mechanikusan történő csapadékvisszatartóképességéül — bár az európai adatok jó erdőtakaró esetén majdnem 76-2 mm-ben adják meg ezt az értéket — óvatosságból csak 25-4 mm volt felvehető. Tekintettel azonban az erdők elhanyagolt voltára, az alom víztartóképességét éppúgy 5-08 mm-re vették fel, mint az erdőalom abszorbeáló képességét. Szakszerű kezeléssel ez is lényegesen fokozható lenne. ad. 3. Mint mondottam, az erdők talaja nagyobb humusztartalmánál fogva nagyobb abszorbeáló képességű, mint egyéb talajok. Az elhanyagolt erdők, dacára az erdőtalaj abszorbeálóképessége a hasonló talajú szántóföldek abszorbeálóképességéhez viszonyítva — a legóvatosabb feltevéssel — a tényleg erdővel borított területeknél 6-35 mm vízrétegre vehető fel. Jó állapotban levő erdőtalajok abszorbeáló képessége legalább is 25-4 mm-re becsülhető. Az erdők az erózió és az ebből eredő hordalék megakadályozása és a fölületi lefolyásnak gátlása révén szintén sok vizet tartanak vissza éppen az árvíz periódusa alatt. Ez a különbség, melyet az erdők jelenléte ily módon a fölületi lefolyásban okoz, a vízgyűjtőre vonatkozólag bár milliméterekben adatok hiányában nem fejezhető ki, értéke mégis rendkívül nagy és lényegesen befolyásolja az árvízszint magasságát. Ezt a befolyást tehát teljesen számításon kívül hagyták. ad 4. Az erdők fejlődésükben is sok vizet használnak el. A tavaszi árvizek idején a Mississippi alsó vízgyűjtőjében az erdős területekre vonatkoztatva a vízfölhasználás és elpárolgás 25-4 mm-re vehető fel. Helyes kezeléssel az érték is könnyen fokozható volna 50-8 mm-re. Végül a tűlevelűeknek a téli párolgása — kismértékben ugyan — szintén hozzájárul a víz tározásához. Ennek tényezője 5-08 mm-re volt felvehető oly területeken, melyek mélyen a Rocky-Mountains és a felső Mississippi fenyőerdőségei alatt fekszenek. Végül megjegyzendő, hogy az erdőknek a hirtelen jövő árvizekre gyakorolt stabilizáló hatását adatok hiányában szintén figyelmen kívül hagyták, bár ez a hatás is igen lényeges. A mondottakból látjuk, hogy árvizek idején az erdők igen nagymennyiségű csapadékot tartanak vissza és a visszatartás mértéke okszerű erdőkezeléssel még nagyban fokozható is lenne éppen abban az időben, amikor ez az árvíz magasságát tetemesen csökkenthetné. Figyelembe veendő az is, hogy a fölvett adatok a valódinál jóval alacsonyabbak, miért is a tényleges hatás ezeket tetemesen túlszárnyalja. Szemléltetés kedvéért közlöm E. Jadwinnek 1927. évi „Flood Control in the Mississippi valley" című, a kongresszus elé terjesztett jelentését, mely megállapítja, hogy a Mississippi árvizének egy lábbal való (30-48 cm) leszállításához 2-835—4-455 millió hektárláb

1 vizet kell tározni ; tehát ha középértéket véve azt mondjuk, hogy egy víztároló átlagban 4-05 millió hektárláb vizet (12-3442 milliárd m

3) tárol, úgy a visszatartott víznek tömegét tároló kapacitásban, illetve az árvízmagassághoz viszonyított magasságban is kifejezhetjük. 1 Egy hektárláb köbtartalom egy ha területen lévő egy angol lábnyi vastag rétegnek felel meg, tehát 3047-94 m

3.