Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - V. Pogonyi György: Az újpesti téli kikötő táplálózsilipjének átépítése

78 tavasszal és nyáron előállott. Ez az állapot, továbbá az, hogy Újpest várost ellátó „Ister"-vízmű is a kikötő mellett húzódó Népszigeten van — elég helytelenül — elhelyezve, végül a megélénkülő s egyre jobban terjeszkedő vízisport és fürdőzés parancsolóan követelte a mai állapotoknak gyökeres megváltoztatását. A m. kir. földmívelésügyi minisztérium XI. főosztályának vezetője a földmívelés­tigyi Miniszter úrtól megszerezvén a szükséges költséget a zsilip átépítésére, annak tervezésével és az építés kivitelével csekélységem bízta meg. A zsilipet újraépíteni más helyen, mint a jelenlegin, a sziget beépítettsége miatt, nem lehetett. Több alter­natíva közül az határoztatott el, hogy az új zsilip, a jelenlegi helyen, a régi zsilip ellenfalainak felhasználásával, épül meg az alábbi módon. A régi zsilip ellenfalai közé négynyílású, „Réthy"-féle vastáblákkal elzárható, új zsilipet építünk. A két középső nyílás átmérője Г20 m, a két külső nyílásé pedig l'OO m. A középső két nyílás küszöbe +010 m, a két szélsőé pedig +1'1 m szintre kerül. Az alaplemez 0'90 m vastagságú, alul-felül fegyverzeit betonból készült. A régi vasszerkezetről leszedjük az ócska faanyagot, a vasszerkezetet sósavval, kalapácscsal és drótkefével alaposan meg­tisztítjuk s egy 2"80 m szélességű homlokfalba bebetonozzuk. (L. I., II., 111. és IV_ ábrákat.) Az alaplemez 200 leg/m 3-kénti, a felmenő falazatok (ellenfalak, elő-, utócsatoma felőli betétgerenda-fülkék oldalfalai), valamint a homlokfal 250 kg/m 3 portlandcement adagolással készül. Eredetileg úgy terveztetett, hogy a ma meglevő fa-szádfal, mely a régi ellenfalak körül vau leverve, a — 0'90 m szinten le lesz vágva, s az új ellenfalak a régi falazathoz hozzá lesznek betonozva. Mikor azonban egy pár szádfalat levágtunk, nagy meglepetés ért bennünket. A régi zsilipről sehonnan sem tudtunk tervet szerezni, s így nem tudhattuk, hogy az egész régi zsilipet ez a faszád fal-szekrény tartja. Több helyen kibontva egy-egy szád­falat, rájöttünk a régi zsilip építési módjára. Leverték ugyanis a két ellenfal helyén a szádfalakat egymás mellé; az így előállott szekrényt kavicscsal és kőtörmelékkel kitöltötték a + 2'50 szintig, ezen a szinten egy 0"50 m vastagságú kötőanyaggal ellátott réteget helyeztek el, s arra falazták fel a még ma is szép kinézésű faragott mészkőből készült ellenfalakat -|-6"00 m, illetőleg + 9'00 m magasságig. Ez a felfedezés a további munkáknál más irányt adott. A szádfalakra tovább már nem számíthattunk. A régi ellenfalakat kibéleltük erősen fegyverzett új ellenfalakkal. Az alap beton vasait felhúztuk az új ellenfalakba a -}-3'00 m szintig, ezenkívül az elő-, és utócsatornában a betétgerenda-fülkék közé egy 40/60 centiméteres, erősen fegyverzett vízszintes gerendát készítettünk, melynek az ellenfalba eső bekapcsolásainál még egy vasbeton koszorú­gerendát is adtunk úgy, hogy ez a tartó úgy dolgozik, mint egy vízszintes „kettős" T-tartó, az egész beépítés pedig, mint egy négyszögletes keret. Az új ellenfal és régi alap közötti szádfalból csak azt a részt vágtuk le, ami az idők folyamán elkorhadt. Meglepő az immár 80 esztendős szádfalnak épsége, és pedig nemcsak azokon a részeken, amelyek állandóan víz alatt, hanem azokon is, melyek hol vízben, hol szárazon voltak. A szádfal ép állapota s a feliszapolás adta passzív nyomás okozta, hogy a régi zsilip ellenfalai még nem dőltek be. A 2"00 m szélességű betonfal koronaszintje az eddigi +8'90 m helyett csak -f8'00 méterre készült, hogy a mozgatószevkezet fogas­rúdja ne legyen oly hosszú. Nem is volt szükség arra, hogy a homlokfal tetejét a régi -r 9"00 m magasságra tegyük, mert a Dunán az árvíz az utóbbi 20 esztendőben a -|-7'00 métert nem haladta meg. E szinten vannak felállítva a tábla-mozgatószer­о ... о

Next

/
Oldalképek
Tartalom