Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
1. füzet - IV. Kenessey Béla: Lefolyási tényezők és retenciók. Hidrológiai tanulmány
59 Nem a hidrográfiai, hanem a naptári évekkel és félévekkel számolván, a táblázatból kitünőleg a tárgyalt vízvidékeken a második naptári félév mindig csapadékgazdagabb, mint az első, s a kettőnek viszonya Г19 ós 1*31 közt változik. Középértéke Г25. I. TÁBLÁZAT. Csapadékadatok. A vízgyűjtő-terület Átlagos csapadék A második félévi csapadék az első félévinek hányszorosa? Az első félévi csapadék a második félévinek hányad része? A vízgyűjtő-terület I. félév mm. II. félév mm. egész év mm. A második félévi csapadék az első félévinek hányszorosa? Az első félévi csapadék a második félévinek hányad része? Gladna 366-2 481-7 847-9 1-31 0-762 Rika 3240 417-0 741-0 1-29 0-778 Mérce 2990 3610 660-0 1 21 0-828 Szernye-mocsár. . 305-5 3ü50 672-0 1-19 0-839 Gát 305-0 375-0 682-0 1-24 0-813 305-0 375-0 682-0 1-24 0-813 Átlag 1-25 0-80 Az egyes vízvidékek minimális, közepes, maximális havi, félévi és évi lefolyási tényezőit a II. számú táblázat tartalmazza. E táblázatban külön vannak feltüntetve a Gladna, a Rika, a Mérce, a Szernyemocsár és az utóbbi hármat összefoglaló Gát-patak tényezői. Minden vízszintes rovatban két szám van. A felső, dőlten szedett számok az illető fejrovatban feltüntetett időben lefolyt víznek az évi csapadékhoz való viszonyát, az álló számok pedig az ugyanazon időben leesett csapadékhoz való viszonyát tüntetik fel. Pl.: A Rikánál a középértékek rovatában az augusztus hónap fejrovat alatt álló <>'012 tényező azt jelenti, hogy augusztus hónapban az évi átlagos csapadéknak csak 1'2° о-a kerül átlagban lefolyásra. Ugyancsak a Rikánál a maximumok vízszintes rovatában az augusztus fejrovat alatt álló 0'4<> tényező szerint az említett hónapban az a havi csapadéknak maximálisan 40°/o-a folyt le. Az természetes, hogy a minimumok és maximumok havi értékeinek összegei nem adják az évi, illetve félévi szélső értékeket és a félévi szélső értékek összege nem adja az évi szélső értéket, mert hiszen a jellemzett szélső értékek más és más évek tényezői lehetnek. Az összegek említett egyezése csakis az átlagoknál lehet és van meg. Ez viszont következik az átlagok természetéből. Ha ezek után végignézünk a táblázat adatsorain, s először is a közepes, vagyis átlagos értékekkel foglalkozunk, úgy mindenekelőtt feltűnő, hogy a naptári év első felében aránytalanul nagyobb része folyik le a csapadéknak, mint a második felében. Az első félév lefolyása 1'75—5'90-szerese, átlagban 3'8-szerese a második félévinek. Ezzel szemben az első félévi átlagos csapadék az I. táblázat szerint a második félévinek 0'80-ad része. A csapadék és a lefolyás ezen viszonyában való különbség csakis a talajnak az első félévben mutatkozó azzal a tulajdonságával magyarázható, hogy akkor több hónapon át fagyott, később pedig vízzel átitattatott. A havi átlagos lefolyásnak az évi átlagos csapadékokhoz való viszonya januártól márciusig növekedik, onnét augusztus—szeptemberig erősen csökkenik, majd ismét emelkedik. Az augusztus—szeptemberi legkisebb érték világosan mutatja, hogy akkor légszomjasabb a föld.
