Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - III. Vitéz Filep Lajos: Feltöltés iszapolással és az iszap folytatása nyílt csatornákban

54 borított füves területen megfigyelni lehessen, de e megfigyelések adatai hiányosabbak, semhogy azokat táblázatokban foglalni érdemes lett volna. Belőlük egyébként következte­téseket sem sikerült levonni. A kísérleteknek ilyen irányú kiterjesztése célszerű volna, de csak olyan alkalom­mal, amikor az iszap folyasztására amúgy is alkalom nyílik. Az itt ismertetett kísérletek semmi költségbe sem kerültek, mert a náluk használt anyagok, üres hordó, dobozok stb. mind ingyen rendelkezésre állottak, s a kísérletet végző személyeknek különben is a munkahelyen kellett tartózkodnia. Az esetleges új megfigyelések a levezetett képlet átalakításával is járhatnak, mint ahogyan az a tiszta víz esetében is történt. Nem valószínű azonban az, hogy a leg­tökéletesebb kísérletekkel bár, de a mostaninál kétszer nagyobb pontosságot (azaz 10°/»-on alul maradó hibát) el lehessen érni. Ennek oka abban rejlik, hogy az ilyen iszap nem homogén, s az esetleges tömörebb vagy hígabb részek szerepét számbavenni nem lehet. A vizsgálatokat adandó alkalommal mégis célszerű volna folytatni. A képlet alkalmasnak látszik arra, hogy vele olyan városi szennyvízcsatornák emésztőképességét számítsuk, melyek sok szilárd anyagot szállítanak. Az iszapfolyasztással való feltöltési módnak a jövőben nagy szerepe lehet. Kül­földön zárt csővezetékben nyomás alatt 8—10 km távolságra is szállítottak már vízzel hígított feltöltési anyagot. Hasonló módon dolgozik a Balatonon egy állami szívókotró. Kisebb távolságra való anyagszállításnál legfeljebb 1 km­ig előnyösebb a nyilt csatorna. Budapest közelében bizonyára vannak olyan helyek, amelyeket ilyen módon lehetne fel­tölteni. Nagy munkáknál, amelyek nagy tömegmozgósítást igényelnek, érdemes az iszap­folyasztó eljáráshoz szükséges csekély berendezést elkészíteni. Ezzel más föltöltési módokhoz képes igen nagy összegeket lehetne megtakarítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom