Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - III. Vitéz Filep Lajos: Feltöltés iszapolással és az iszap folytatása nyílt csatornákban

45 Kutter, Ganguillet, Forchheimer és dr. Strickler állapítottak meg. Ezek a formulák alapjában kísérleti képletek, melyeknek legfőbb hitelük azokban a mérésekben van, melyekből a matematikai kifejezéseket levonták. Az iszap folyasztására vonatkozó, itt ismertetett méréseknél is nagyrészt a tiszta víz lefolyására vonatkozó kísérletek szolgáltak mintául. A tiszta víz lefolyásának jelenségét de Chézy óta még mindig az ő absztrakcióival és elgondolásával ragadhatjuk meg és önthetjük matematikai alakba. Ezen az alapon a tiszta víz lefolyására általánosságban a következő képlet érvényes : V = с V1ÏJ А с értékének meghatározására a különböző kutatók különböző értéket adnak meg, így pl. : S7 Bazin szerint : с = \/ Я ТОО , 0'00155 23 4- [ Ganguillet és Kutter szerint : с = m J 1 4 23

+0W155_ m V~Ti 21'1 6 _ dr. Strickler szerint pedig с — — ]{ VT Ezek a különböző с értékek azért különböznek egymástól, mert mindegyiknek más az érvényességi tartománya. így pl. Bazin értéke szabályos és kisméretű föld és facsatornákra ad jó eredményt, Ganguillet és Kutter nagyobb méretű csatornákra és természetes vízfolyásokra. Legáltalánosabb még a dr. Strickler-féle formula. Célunk az, hogy az iszap lefolyására ezekhez hasonló képletet alkothassunk. Minthogy az iszapos víz a benne levő földes anyagok ellentállása miatt kisebb középsebességgel folyik ugyanabban a csatornában, mint a tiszta víz ; a tiszta víz sebességét a földes anyagok ellentálás tényezőjével /'-el kell megszorozni. Az f értékére nézve bizonyos, hogy 0<f<l. Vagyis : Viszap — fovu = fc [/ JU 1) Az f értékét az egyes esetekben úgy határozhatom meg, hogy kiszámítom, mekkora középsebességgel folynék a tiszta víz a keresztszelvényen keresztül, azután ezt a sebességet osztom a megfigyelt iszap középsebességgel. Ez a tanulmány folyamán megtörtént s a megfelelő f értékek az I táblázat utolsó függélyes rovatában láthatók. Az f értéke nyilvánvalóan függ a folyasztott anyag sűrűségétől, fajsúlyától, keverési arányától. A megejtett kísérletekből meg lehetett azt is állapítani, hogy függ a csatornafal minőségétől, azaz az érdességi fokától és vízátbocsátó képességétől, de nem lehetett megállapítani, hogy fiiggene-e a csatorna esésétől is. A kísérletekből az is kitűnik, hogy ha az f értéke változik is az eséssel együtt, úgy ez a változás csak igen csekély lehet, mert a kísérleteknél elért mérési pontossággal ki nem mutatható. A folyasztott anyag sűrűségének számbavételére a benne levő tiszta víz és a szilárd részek keverési arányát választottam. A keverési a"ányt a mérések folyamán a súly szerint lehetett a legkönnyebben megállapítani. Abban az esetben, ha a keverékben 1 súlyrésznyi szilárd anyagra x súlyrésznyi tiszta víz jut, azt mondom a következőkben, hogy a súly szerint való keverési arány x. Minthogy a kísérleteknél alkalmazott szilárd