Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - II. Dr. Luncz Géza: Vadpatakszabályozási eljárások a francia Alpesekben

24 szabályozni, persze a környező hegyoldalakat ideiében, még a gátépítési munkálatokkal egyidejűleg, beerdősítve. Lejjebb haladva a patak völgyében, a 7. képen láthatóhoz hasonló kiképzésű, egymásután következő gátak hosszú-hosszú sorozatát találjuk. Hiszen az alig 8 km hosszú Nant de St. Claude pataknak egy 3—4 km-es szakaszán 50 és 60 között van a hordalékfelfogó magas gátak száma. A 8. kép is a Nant de St. Claude patak völgyéből való. A kép felső részén látható magasabbik fekvésű gáton, a lebukó víztömegtől balra, egy, az előző képek egyikén már látotthoz hasonló, az árapasztókra emlékeztető, nyílást figyelhetünk meg. Ezen a nyíláson azonban nem folyik víz már keresztül, a nyílás már betömődött, a gát, fölötti tér már betelt hordalékkal, az egész víztömeg a gátkorona fölött bukik keresztül. Ugyan7. kép. Hordalékfelfogó magas gátak sorozata a Nant de St. Claude nevű vadpatakon. Ste. Foy község közelében (Isère départementban). A 8—12 m magas terméskőgátak 35—50 m távolságban vannak egymástól. ennek a pataknak, a Nant de St. Claudenak, alsó szakaszát láttuk már egyik jóval előbbi képen, hol az 1895-ben eltemetett házak egyikének csak a taréja maradt ki a kiszélesedő völgyre zúdított hordaléktömegből. Az ezeken az utóbbi képeken bemutatott gátak már mind azóta épültek. F) Fenékgátak. Bár az eddig tárgyalt középmagas és magas hordalékfelfogógátak építése óriási anyagi áldozatokkal jár, mégis ezeket találhatjuk a francia Alpesek magas hegyvidékén majdnem mindenütt. A geológiai alakulat, a patakok állandó nagy lejtése követelte meg ezek építését. A Vogézekben, a Massif-central és Cevennes hegyvidékén, a francia Jurában s az Alpeseknek a Provence felé lejtő részein azonban már ezeknél sokkal egyszerűbb szerkezetű s összehasonlíthatatlanul kisebb költséggel — sőt néha úgyszólván majdnem