Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

73 menti lakosság, a törhetetlen fizikumú és vasszorgalmú kubikos népség a kiterjed­tebb vízgazdálkodás szempontjából olyan elsőrendű nyersanyag, amely legkitűnőbb elősegítője lehet a hazai műöntözések fejlődő ügyének. Ez már egymagában véve nagyon jelentékeny értéket jelent a jövő szem­pontjából. Ez a nyersanyag azonban egyelőre még előkészítésre szorul. Egész földműves csoportoknak megfelelő átszervezkedéséhez sok erős elhatározás, komoly neki­készülődés és minden esetre elegendő idő is kell. Mindez tehát a legközelebbi jövő teendőihez tartozik. Többen vannak, akik nálunk ma a műöntözéseknek nagystílusban és gyors tempóban leendő keresztülvitelét sürgetik, és az öntözéssel való termelés mielőbbi széleskörű megindítását elsőrendű fontosságú feladatnak tartják. Az ilyen eszmék hívei az előadottak után valószínűleg be fogják látni, hogyha a nagyszabású víz­művek tervei és költsége már mind készen és kéznél volnának is, azokon a jövedel­mező intenzív termelés a megfelelően képzett, egyénileg is érdekelt, állandó mun­káskezek közreműködése nélkül még évekig nem volna megvalósítható. Ilyenféle vállalkozások nálunk nem is létesülhetnek tisztán a kamatozást kereső tőke szempontjából, sem az ideiglenes munkaalkalmak pillanatnyi meg­teremtése céljából ; ezeknek okvetlenül magasabb nemzeti célt kell szolgálniok és elsősorban az Alföld színmagyar földművelőnépe boldogulását kell fokozott mérték­ben előmozdítaniok. Ami mármost a megvalósítható vízművek helyes megtervezését és célszerű kiépítését illeti, hát ezt a kérdést a magyar viziépítők képességére és szaktudására bártan és nyugodtan reá lehet bízni. Azok biztosan meg fogják találni a magyar Alföld összefüggő öntözési rendszerének leghelyesebb, gyakorlatilag kivihető meg­oldását. Semmi esetre sem fognak átvenni és sablonszerűleg utánozni valahol másutt jól sikerült példákat, amelyek a mi viszonyaink keretébe egyáltalán bele nem illeszthetők. Az öntözőművek berendezésénél és azok üzemének kialakításánál a sablon­szerűség úgyis teljesen ki van zárva. Mindig, mindenütt olyan sokféle a speciális helyi adottság, hogy a legsikerültebb műöntözési berendesések mind úgyszólván magukból nőttek ki azokból és teljesen sajátszerűleg alakulva bontakoztatták ki sikereiket. Mindenütt csak sok kísérletezés, próbálgatás és a különleges helyi aka­dályok leküzdése után született meg a siker és vált valóra minden remény. A létesülő és tervben levő magyar műöntözési alakulatok is csak a speciális magyar viszonyoknak lehetnek szüleményei. Szélesebbkörű kialakulásukban csakis az adott viszonyokban gyökerező természetes fejlődés útját követhetik. Ezeknek a talajunkból, vizeinkből, földünk és népünk őserejéből, a vele fog­lalkozók lelkületéből kell kisarjadni és erőteljesen felnövekedni. Ezt a folyamatot az államkormányzat előkészítheti, irányíthatja, serkentheti, alkalmas néprétegek bevonásával erősítheti, az aktív pénzügyek és aműszaki segítség megadásával siettetheti, de egyszerre, rövid néhány év alatt a semmiség­ből elővarázsolni legfeljebb csak olyan pazarbőségű segédforrások mellett volna képes, amilyenek a világnak csak egyes kivételesen szerencsés tájain kínálkozhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom