Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei
47 nak az örökhó határába nyúló gerincei határozzák meg Amerika nyugatán a felhők járását, a csapadék elosztódását és ezzel az alacsonyabb vidékek sorsát. Ha az esők keletkezésének feltételeit tüzetesebben vizsgálgatjuk, azt találjuk, hogy a Csendes-tenger felől a szárazföldre áramló páradús levegő legelőször a Sierra-Nevada magas, hűvös hegylejtőibe ütközik bele és ott eső, meg hó alakjában adja le a magával vitt víztömegeket. Kaliforniában decemberben és januárban van az esős évszak. Az egész évi csapadékmennyiség nagy része ezekben a téli hónapokban esik le. Ilyenkor a Sierrák lejtőin és gerincein vastag hórétegek gyűlnek össze, amelyek azután a nyár folyamán lassan elolvadva, állandó bőséggel dagasztják meg a hegyipatakokat. A két hónapig tartó túláradó bőségből és a nyár folyamán lesiető hévízből táplálkoznak aztán Kalifornia öntözött farmjai, dúsan termő szőlői és gyümölcsöskertjei. A Sierra-Nevadán túl eső tájakra — már csak a tél végével, a tavasz kezdetén jut el a páradús légkör. Itt, a két nagy hegyláncolat között, terülnek el a nyugati nagy, igazán „száraz" államok esőtlen homokpusztái. Nevadában és Utahban csak február és március havában jár némi számbavehető eső. Aztán az év háromnegyed részén az ég állandóan felhőtlen, a levegő forró és száraz, harmatnak, esőnek híre sincsen. Ilyenkor a termőföld teljesen kiszárad és megszűnik rajta minden növényi élet. Ezeken a vidékeken sok nagyszabású öntözőmű létesült már, de ezek mellett igen jelentékeny területeken öntözés nélkül is tudnak elsőrendű búzát termeszteni. Itt a földművelésnek és a búzatermelésnek a gondosan kezelt ugarrendszer az alapja. Egész nyáron át szorgalmasan szántják és kultiválják erre az ugartáblákat és az ősz folyamán vetik el a búzát. A sok és állandó porhanvítás folyamán megőrzött talajnedvesség, elegendő arra. hogy az elvetett mag kikelhessen és a növekedése megindulhasson. Az igazi fejlődés a tavasz folyamára esik, amikor már beáll a rendes esőzés. Az érésre és az aratásra ismét száraz és meleg idő következik, ami a betakarítási munkák elvégzésére is igen kedvező. A Sziklás hegység keleti felétől a Misszisszippi-folvó völgye felé, szelíd lejtőjű terjedelmes fennsíkon terül el a híres Middle-West, az Unió leghatalmasabb búzatermő vidéke. Itt egész télen nem fordul elő számbavehető csapadék. A tavasz folyamán is arány lag elég későn indul meg az esőzés. A talaj igazi dús préri-föld, a növényi tápanyagok valóságos tárháza. Ebből az elsőrendű termőtalajból mindössze csak a nedvesség hiányzik. Ez a föld az ősz folyamán kőkeményre szárad és féléven át teljesen lehetetlen benne a szántás. így aztán az összes művelési munkák is csak tavasszal kezdődhetnek és igen gyors tempóban egyvégben kerülnek mind sorra. A préri-farmer, minden munkájában az a főtörekvés nyilvánul meg, hogy a termés előállítási költségét minél alacsonyabbra szoríthassa le. így aztán ezeken a tájakon a föld alapos megművelésére nem igen sok gondot fordítanak. A gazda tulajdonképen még azt az eredeti őserőt bányássza ki földjéből, amit abban a természet az elmúlt évszázadok folyamán felhalmozott. Ez az ős termőerő, egyelőre még bőven megvan és aránylag könnyen ki is használható a préri dús talajából.
