Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

101 A párolgás nagysága milliméterben az l!M5/0<> hidrológiai évhen т. Seelhorst güttingai mérései szerint. Talaj Növényzet XI. XII. I. п. in. IV. V. Vi. vu. VIII. IX. x. Tél Nyár Év ьс Oszi rozs . . . 0 0 5 8 20 38 120 138 88 45 26 26 71 443 514 gg о Burgonya . . 2 0 0 2 22 28 44 101 183 106 33 26 59 493 552 gg о Ugar .... 13 5 17 1 25 30 47 51 68 49 27 26 90 268 358 л Őszi 1'OZS . . . -4 6 13 -1 25 33 83 105 75 — — — 72 — — о Burgonya . . 30 52 111 108 — — — — — — M Ugar .... 1 0 2 0 20 29 50 77 71 37 29 13 52 277 329 5. A trágyázás a transpirácids vízmennyiséget befolyásolja (szegényebb talajból fokozott vízfelvétellel igyekszik táplálékot kivonni a növény), de hatása nem lényeges, mert Liebig törvénye értelmében a terméseredmény a relatív legkisebb mennyiségben jelenlevő termelési tényezőhöz igazodik. Végül, ha összehasonlítjuk a lysiméter-eredményeket az általánosan használt evaporimeter adatokkal, meg kell állapítanunk, hogy az utóbbiak csészéje aránylag kicsi, a vízfelületükkel érintkező levegő folyton cserélődhet és ezért nagy párolgást mutatnak, esetleg a növényzet párolgásánál is nagyobbat. A hazánkban mindinkább aktuálissá váló öntözés kérdése, a németországitól eltérő klímánk és szűkös öntözővíz-készletünk kívántossá tennék, hogy kutassuk az Alföld tényleges párolgását. A kultúrtechnika lényegében vízzel való gazdálkodás, a természet vízháztartása pedig olyan bonyolult, az azt befolyásoló tényezők sokasága oly nagy, hogy a külföldi adatok csak gyenge mankóként fogják alátámasztani tervezéseinket. Bölim Woldemár. III. Alagcsötávolságok megállapítása. Amikor a kultúrtechnika még gyermekcipőben járt, a csővonalak egymástól való távolságát bizonyos régi, a talajfélék elnevezéséhez kötött gyakorlati adatok alapján állapították meg. A tudományos alapot először a cseh Kopecky adta meg „Die Bodenuntersuchung zum Zwecke der Dränagearbeiten" című művében. A csőtávolságot a talajban meglevő és iszapolással eltávolítható alkatrészektől tette oly módon függővé, hogy 0 01 milliméternél kisebb szemcséjű részeket már az iszapos részek közé sorozta. Ezeket az adatokat azután Cans és Fauser a würtenbergi viszonyokra átdolgozták. Az alábbi összeállításban szereplő számadatok azt a tényezőt mutatják, amivel a csővonal mélységét szorozni kell, hogy a vonalak távolságát megkaphassuk. Nehéz agyagra )70% iszaprésszel, Kopecky szerint 7 Canz szerint 7—8 Finom homoktartalmú agyagra . 70—50"/o „ , „ 7*5 „ „ 8—9 Homokos, vályogos agyagra . . 55—40% „ n n 7*5—9*0 „ „ 9—10-5 Nehéz vályogra 40—80% „ „ „ 9—10*5 „ „ 10 5—12 Homokos vályogra 30—20% „ „ „ 10*5—12 „ „. 12—14 Vályogos homokra 20—10% „ „ „ 12-14 „ „ 14—16*3 Gyengén vályogos homokra . . <10% „ „ „ 14—15 5 „ „ 16*5—19 Krüger szerint az ezekből nyert értékeket réteknél 50 százalékkal kell megnövelni. Az iszapmennyiség megállapításának legegyszerűbb eszköze a Benningscn-íéle iszapoló üveg. A szabadban is használható. Kopecky később úgy módosította táblázatát, hogy nemcsak a 0*01 m-nél kisebb iszapszemeket, hanem a O'Ol—0*05 milliméter közé esőket is íigyelembe vette, lia az