Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

6 tikus és talajviszonyaink mellett biztosítva vannak.® Az öntözéssel intenzív mezőgazdasági termelésünk alapjai megadatván, az emberi munkaerő fokozott hasznosításával a vízszabályozás jelentősége szociális szempontból is figyelemreméltóvá lesz. A Nagy-Magyar Alföld tekintélyes részét még 200 év előtt nemcsak pocsolyák és mocsarak fedték, de a mezőgazdasági termelésre használt területeket is állandó árveszély fenyegette. Bogdánfy Ödön jellemző szavakkal röviden így rajzolja az Alföldet: „ síkság 2/з-а mocsár és vízjárta hely s Va-a száraz volt."

7 A Duna nemcsak gyakran öntött ki, de úgyszólván „kint lakott." A Duna és Tisza mellékfolyóinak levezetett víztömegei — különösen hóolvadáskor és nagyobb csapadékok alkalmával — a Nagy- és Kisalföld lapályos részein hatalmas kiterjedésű pocsolyákká terültek szét. A lápos vagy időnként elárasztott, ingoványos, süppedékes területek, a folyton fejlődő gazdasági kultúrát és a gazdasági élettel párhuzamosan haladó közlekedési viszonyaink kibontakozását hátrányosan befolyásolták. A cselekvés mind elkerülhetetlenebbé vált. Csak-midőn a pusztító ár ismételten nagyobb és nagyobb kárt okozott a művelés alá vett területeken, mikor gazdasági kultúránkat megsemmisítéssel fenyegette, villant meg egyesek agyában a később oly hosszú évtizedek szorgos munkájával keresztül vitt vízszabályozás gondolata. Kezdetben a vízszabályozás az egyes érdekeltek kezében volt, melyet magánjogi kérdésekkel kapcsolatban oldottak meg. A vízügyekre vonatkozó törvényes intézkedések későbbi eredetűek. Iparunk fejlesztése szempontjából a vízszabályozás, illetőleg vizit rőkihasználás elsősorban mint olcsó energiaforrás jön tekintetbe. Mióta a víz helyzeti energiája elektromos energiává alakítva könnyen vezethető, mindinkább előtérbe lépett boni energiatermelésünk kiépítése. A világháborút megelőző idők küszöbön levő vízszabályozás problémái közé tartozott a vizierőkihasználás is. Statisztikai adataink azt mutatják, hogy 1910-ben az ipari hajtóerő 5/б-а szénnel termelt energia volt.

8 Ha most meggondoljuk, hogy Magyarország megcsonkítása előtt szénszükségletének nagyrészét vízierőművek felállításával pótolhatta volna, tisztán áll előttünk a vízszabályozás jelentősége a hazai ipar szempontjából. Ide tartozik a hazai ipartelepek vízzel való ellátása is. Lássuk végül a vízszabályozás jelentőségét a forgalom szempontjából. Három főforgalmi eszköz van; a közút, a viziút, és a vasút. Jóllehet a vasútat aránylag nem régen ismerjük, mégis, mint hézagpótló intézmény rövid idő alatt hatalmassá fejlődött. Nem remélt mértékben vált be és hatalmasodott el akkor. mikor közutaink és viziutaink még befejezetlenek voltak. A viziút a vasútnak és a közútnak a forgalmát kiegészíteni hivatott. A közforgalom egyformán tudja hasznosítani a közutat, viziútat, vasútat. Minden olyan szállítmány, mely nagy tömegekben összehalmozható, csekélyebb értékű és a hosszabb szállítást tűri, a viziútat keresi fel. Olyan nyersanyagok, melyek a vasúti szállítás költségeit nem bírják el, természetes vizhil közelsége esetén mozgósíthatókká válnak; új forgalom keletkezik. Magyar0 A magyar béketárgyalások. Jelentés. II. köt. Bpest, 1921. 7 Bogdánfy Ödön: Az Alföld liydrológiája. 8 A magyar béketárgyalások. Jelentés. II. kötet.