Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
53 Élihez számítva az évenkénti 150.000 forint államsegélyt (100.000 a sóalapból, 50.000 államkincstártól) és a 400.000 forint bankkölcsön igénybevételét, tehát az összes fedezeti pénz és hitelforrások felhasználásával az 1847. év végéig 31.I6OV2 öl töltés és 4914 öl csatorna épült. A bekövetkezett forradalmi napokban a Tiszaszabályozást háttfrbe szorította a sorsdöntő politika. A közlekedési ügyek rendezését mindenki Széchenyitől várta. A politika ezer szála tartotta minden idejét lekötve, azért nem késett s Kovács Lajossal, Tasner Antallal, Clark Ádámmal és Sasku Károllyal elkészítette közlekedési előterjesztését „Javaslat a magyar közlekedési ügyek rendezéséről" címmel. 1« 0 Hatása nemsokára mutatkozott. A javaslat nyomán élénk eszmecsere keletkezett, mely néhány nap alatt a közvéleményben Széchenyi és Kossuth közötti kérdéssé alakult. Az 1848-as események gyorsan következtek be, hatásuk alatt a nagy gróf összeroppant; döblingi magányába vonult. Az, aki lelkének forró hevületével, érző szívvel és látnoki szemmel irányította eddig a Tisza szabályozását, nem buzgólkodhatott többé a jó ügy érdekében. így alig két évvel a munka megkezdése után, a kezdet-kezdetén veszítette el a Tiszaszabályozás legnagyobbjait; pártfogóját a nádort, kezdeményezőjét a Legnagyobb Magyart és geniális tervezőjét, a mérnöki kar díszét. Mikor a harci fegyvert ismét felváltotta a békés alkotó munka, a Tiszaszabályozást is folytatták a kijelölt utakon. A magyar műszaki tudás, a szívós alföldi kubikus csodás munkájával párosulva, nem csekély áldozatok árán a hazai rög szeretetéről és élniakarásunkról olyan példát adott, hogy annak bámulására, tanulmányozására messze külföldről sokan jöttek. 3. Vízszabályozásitnk az abszolutizmus korában. A Tiszaszabályozás igénybe vette az ország egész anyagi erejét. Más számba vehető szabályozás alig történt. A kezdet nehézségein keresztül esett Tiszaszabályozás a 48-as események hatása alatt háttérbe szorult. A munkák megakadtak, a társulatok éppen csak életüket tengették, adósságaikat törlesztették. A felügyelet hiánya és a folytonos viszályságok miatt némely vidék helyzete javulás helyett rosszabbodott. Két évi szünetelés után mikor a szabályozási munkák folytatását ismét elrendelték, a vezetés és végrehajtás tekintetében jelentékeny változások állottak elő. Az abszolutisztikus uralomnak 1850-ben megjelent rendelete a „Tiszavölgyi Társulatot" feloszlatja és helyébe a tiszaszabályozási „Központi Bizottságot" állítja fel. A bizottság gróf Szapáry József elnökön kívül egy jogtanácsosból és egy főmérnökből állott. A rendelet az eddigi nyolc vízszerkezet helyett hat osztálymérnöki hivatalt szervezett: 1. Nagyszőllőstől Csapig, 2. Csaptól Tokajig, 3. Tokajtól Tiszaörvényig, 100 1848 február 1-én hagyta el a sajtót. Széchenyi Naplója. 1848 február 1. Mein (!?) Buch fertig! Lipthmj S.: i. m. 123. old.
