Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

A VÍZSZABÁLYOZÁS FEJLŐDÉSE ÉS JELEN ÁLLÁSA MAGYARORSZÁGON.

1 Irta: Dr. SCHMIDT ELEK. BEVEZETÉS. Kevesen tudják, hogy Magyarország gazdasági újjászületése és a vízszabályozás között szoros összefüggés van. Hogy a vízszabályozás Hazánk közügyeiben az utolsó száz év alatt olyan jelentőségteljes szerephez jutott, mint más európai államban sehol. Törvényhozás és az érdekeltek versenyeznek a szabályozás nagy munkájában. Ennek oka egyrészt a természet, mely gazdagon áldott meg vízbö s hosszú folyókkal, másrészt a nemzeti ébredés korszaka, mely észrevéve elmaradottságunkat, hatalmas lángelmék vezetése mellett lázas sietséggel küzdi fel magát a nyugati államok sorába. Fájdalom, ma mégis megtépett, kirabolt nemzet vagyunk, kiszolgáltatva, számos tekintetben ráutalva szomszédaink jóindulatára. A csaknem 283.000 négyzetkilométer területű Magyarország 93.000 négyzetkilométer Csonkaország maradt. Természetes, hogy mint minden, vízszabályozási viszonyaink is teljesen megváltoztak. Megmaradt a küzdelemteljes multunk és a természeti törvények változtathatlansága, mely a Kárpátok koszorúján belül élő magyar vagy nem magyar ajkú népeket a földrajzi egység folytán egymásra utalja. Tanulmányomban össze kívánom foglalni azt a hatalmas, rendszeres és felette nagy áldozatot követelő munkát, mely a folyók, patakok és mocsarak vizeinek mederbeszorításával közel 24.000 négyzetkilométernyi területet hódított meg a mezőgazdasági kultúrának.

2 Ezt a munkát méltán sokan második honfoglalásnak nevezik. Mikor pedig a vízszabályozás eredménytelenségéről beszélnek, az inkább csak azoknak a vérmes reményeknek az elmaradását jelenti, melyeket egyesek tápláltak, de meg nem valósíthatók. A vízszabályozás közgazdasági jelentőségének vázolása után, fejlődését három fejezetre osztom. Az első fejezetben foglalkozom a vízszabályozás történeti fejlődésével a komolyabb törekvések megindulásától (XVIII. század), Széchenyi fellépéséig. Ez a korszak a rendszertelenség jegyében indult meg és 1 Doktori értekezés. Készült 1927-ben a budapesti kir. magy. tudományegyetemi közgazdaságtudományi karon. 2 A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről Neuilly S/s-ben. Bp. 1921. II. köt. 350. old. 1*