Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - V. Csermák Kálmán: A szegedi m. kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt álló Tisza- és Maros-folyószakaszokon végzett szabályozási rőzseművek építési módjának ismertetése

94 Kivitelének menete a következő: Mindenekelőtt a megszabott helyen a vízfolyásra 60° szög alatt fölfelé irányuló sarkantyú tengelyvonalát tűzzük ki és ott felvesszük a mederszelvényt. Felrakása után meghúzzuk a sarkantyú gerincvonalát a -j-2 vagy -(-3 m magasságtól a meder felé úgy, hogy az 1:6—1:8 lejtő úgyszólván a mederfenékbe fusson és ezután kiírjuk az élesebb fenéktöréspontoknál a sarkantyú magasságokat. Ezután a sarkantyú gyöke részére 3 m hosszban -|-1 m magasságig lejtősen kiássuk a parton a bekötési gödröt, hogy a sarkantyú testének felső l'O m magas rétege a partba beköthető legyen. A pincegödör alapjának szélessége a fejénél tehát 1:1 rézsű és Г0 m sarkantyúkorona szélesség mellett 3"0 m-t tesz ki, s a víz felé fokozatosan szélesbedik. A parton a sarkantyú tengelyében erősebb karót verünk le, melyhez a vastag vezérdrót egyik végét hozzákötjük, míg a szabad végét a mederbe nyújtjuk és a vezérfenyőszálfához kötjük. A vezérfenyőt három oszlop tartja, melyeket a mederbe verünk és még külön kihorgonyozunk. (15. sz. ábra.) Iszapoltató rözsesarkanlyó. Általános elrendezés. Mederszelvény vetületben. 8—9. ábra.