Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - IV. Németh Endre: Bukógátmagasság és vízszínduzzadás közötti összefüggés közelítő pontosságú grafikus ábrázolása

79 „6"-vei egyszerűsítve és 2/

3tt — O'íl érték helyettesítésével avo = 0-41 (a + f

/Л \/~2g •—JíL—JL Q

2 — 1 a

W = 1 ( a l~ 2g~ 2g ' (a + li/lr^ ~ 2g (a + h)

2lfu

2 ~ u* \a + A lévén az eljárásunkban szereplő „fiktív" sebességnek megfelelő vízoszlopmagasság, /í = a és fi = 0'615 helyettesítés mellett utolsó egyenletünkből i — = ( ) to = 2/з1о 0 61b

2 \ 2(

1 / tehát 16)-ból avo == 0-41 (a + 2Uio)'

h [

/2g amit négyzetre emelve «V ÈÈ 0-168 (a + 2UioJ

32g másképen = a

2io = 0-168 (a + 2

/Но)

3 ebből pedig az egyenlet mindkét oldalát „a

3"-al osztva 0-168 (l + 2/

3^) a \ a ) mely egyenlőtlenség megközelítő megoldása 1-83 —— —0-275 a Gyakorlatilag csak az alsó határ bír jelentőséggel, azaz h. 0-27 5 a vagv másképen a v

0 = 2-34[/h feltételt kielégítő esetekben lesz h

a — a. A vízmélységhez képest ily nagy sebességek azonban már közel állanak ahhoz a határesethez, melyekben a víztüremlések állanak elő. A víztüremlés határsebessége ugyanis Vo ZTj V9

a — 3'12\/~a Ilyen esetben tehát valóban előfordulhat az, hogy amint a 7. ábrából kivehető, még akkor is mutatkoznék vízszínemelkedés, ha elgátalás helyett mélyítenők a medret és a víztüremlés csak akkor szűnnék meg, midőn a határsebességnek megfelelő mélységnél nagyobb mélység állana elő. A 7. ábrában feltüntetett tendencia tehát valóban meglevő, de eljárásunk ily esetben még sem vezethet helyes eredményre, mivel a határsebességet a valódinál kisebbnek jelzi. A vázolt eljárást — mint bevezetésénél is említettük — csak az éleskoronájú gátak esetére tettük vizsgálat tárgyává. Valószínű azonban, hogy alkalmas /< érték felvétele mellett a legömbölyített koronájú és egyéb alakú gátakra is található hasonló közelítő grafikus eljárás. Elegendő számú kísérletileg megerősített adat hiányában azonban ezekre a gáttipusokra nem terjeszkedhettünk ki.