Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - IV. Németh Endre: Bukógátmagasság és vízszínduzzadás közötti összefüggés közelítő pontosságú grafikus ábrázolása

76 teljesen megbízható, mert ezeknél az eseteknél a Bazin-féle táblázatokban szereplő nyomómagasságok (a mi jelöléseink szerint h-\-a — x) mind nagyobbak 0'70 m-nél már pedig a Bazin-táblázatok ennél magasabb nyomómagasságot nem tartalmaznak, úgyhogy a fenti táblázatban szereplő vízmennyiségek számításánál a 2. egyenletet kellett használnunk. Jeléül annak, hogy azonfelül kísérletekkel megerősített tömegtényezők nincsenek. Megnyugtató egyébként az a körülmény, hogy ezek az eltérések a kisebb x és h értékeknél fordulnak elő, mikor is az esetleges nagyobb relatív hiba a gyakorlat szempontjából eltűrhető abszolút hibát jelent. 2. Példa. Valamely vízfolyásba a kis és közép vízhozománynak ipari értékesítése céljából x — 2'00 m korona magasságú élesszélű bukógát építtetett. Kérdés mekkora lesz az árvíz esetében mutatkozó duzzadás, H ha az árvíznél észlelhető vízmélység . a vízfolyás és gát szélessége . . . az árwízi vízhozomány a = 4'90 m b — 43-00 m Q = 420 m

3/sec 1. Számítás Bazin szerint. A 2. képlet Bazin jelölésmódjával így is írható Q = Ч'в m \/ 2д- b • hi

1'

1 mely képletben з esetünkben H=0'60 m lesz megfelelő, ekkor ugyanis l

h = a + H — ж = 4-90 + 0-60 — 2-00 = 3'50 m a —x = 4-90 —2-00 —2-90 m azaz з xfj — 0-405 + ° — 0-406 О О m — Ф = 0-406 X Т225 = 0-498 У'вт = 0752 X 0-498 — 0'374 \A2gbhi'h = 4-429 X 43'00 X 3'= 1122