Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - IV. Németh Endre: Bukógátmagasság és vízszínduzzadás közötti összefüggés közelítő pontosságú grafikus ábrázolása

II. TÁBLÁZAT. a m

3/see mérve h méter X a m

3/see mérve mérve számítva 1С 00 Ip t-H Г035 1-309 2-022 2-856 3-308 0-682 0-806 1-056 1-303 1-426 0-662 0-770 1037 1-269 1-379 Ezek az összehasonlító adatok, tekintve azt, hogy — mint Rafter maga is megjegyzi, — a mérési eredmények is tartalmaznak 1—2% bibát, elég meggyőzőknek mutatkoznak arra, hogy a grafikus eljáráshoz szükséges H

a ós i mennyiségek számítására alkalmasnak találjuk a javasolt számítási módot. Hogy már most a grafikus ábrázolásnál elérhető pontosságot mérlegelhessük, szerkesszük meg az ábrázoló görbét a következő esetekre: 1. példa. Valamely 20 00 m széles vízfolyásnál Q = 20tn

i sec vízhozomány mellett a — 1'40 m vízmélység észlelhető. Ha ebbe Ъ = 20'00 m hosszú különböző magasságú gátakat építünk, megállapítandók ezen gátak által előidézett duzzasztási magasságok. Eljárásunk értelmében megállapítjuk a 4. képlettel a duzzasztatlan vízszínig érő gátkoronájú gát esetében a duzzasztást /( = 0'615 értékkel ha — I X 20 0-615 X 56» X 1/ 2tj = 0'67 m (a víz érkezési sebességének figyelembevétele nélkül). Ennek megfelelő fiktív érkezési sebesség eljárásunk szerint 20 V = 0-615 X 20 X (1-4+ 0-67

) = 0'

785 m/seC tehát a duzzasztás értéke az érkező vízsebesség figyelembevételénél, mivel v

2 0-785

2 2g 2g 0-03 m H

a = ha — г = 0'67 — 0'03 = 0 64 m Az X = о ponthoz tartozó érintő iránytangensének megállapítására kiszámítjuk az a vízmélység és Q vízmennyiségnek megfelelő sebességét ebből tehát Vn = Jab= 20X1-4 = °'

?1 míSe

C io — = 0'026 m 2g _ 2in 0-052 m° ~ = 0-052 +1-40 =°

03

6