Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

18 rep jut a természetes és mesterséges viziutaknak; közlekedési politikánk nagyobb tevékenysége a viziutak forgalmi lehetőségeinek előmozdítására, a folyók szabályozására, hajózható csatornák építésére irányul a közutak fejlesztésével szemben. A XIX. század elején való viziközlekedés jelentőségére mutat Magda Pál a következő sorokban: „Der innere Handel wird befördert durch 2.000 Jahrmärkte, schiffbare Flüsse und Canäle, und hie und da durch gute Landstrassen." „Der innere Handel könnte mit einem weit grössern Nutzen betrieben werden, wenn die Donau mit der Theiss zwischen Pesth und Szolnok, die Sau mit der Drau, diese mit dem Plattensee und mit der Donau durch Canäle vereinigt, und die jetzt noch unschiffbaren Flüsse schiffbar gemacht würden."

2

3 Ezzel szemben a viziközlekedés akkori lehetőségeit vizsgálva azt látjuk, hogy csatornáink alig voltak, az ősállapotban lévő folyók pedig nem kedveztek a hajózásnak. Számbavehető csatornáink a Ferenccsalorna, a Bégacsatorna és a sárvizi Nádorcsatorna voltak. A Ferenccsatornán 1806-ban kb. 1.000 hajó közlekedett, többen 600—700 tonna rakománnyal. Nagyrészben gabonát, sót, fát, bort és dohányt szállítottak nyugat felé. A Bánát mezőgazdasági nyersterményeit többnyire egyetlen viziútján a Bégacsatornán, azután a Tiszán és a Dunán szállították. Röviden azt mondhatjuk, hogy — sajátos helyzetünkből kifolyólag — a közforgalmi eszközök fejlesztése nem tartott lépést közgazdasági viszonyaink kívánalmaival. Széchenyi fellépése a vízszabályozás terén is korszakos jelentőségű. Sürgeti a közlekedési viszonyok javítását, a Duna szabályozását. A Dunában világforgalmi utat lát, hazánk ütőerét. Felveti a kérdést, hogy vájjon ki fáradozott volna „mappán kívül" megnézni és személyes tapasztalatok után rendezni a Duna folyását? Nem teoretizálással segíthetünk a haza sorsán, hanem cselekvéssel. Hiányos törvényeinket még hiányosabban hajtottuk végre. Ezért van, hogy „egy keresztény nemzetnek vize sincs oly szomorú állapotban, mint a jó szőke Duna."

2

4 Szerette a Dunát annak ellenére, hogy ismerte rossz oldalát is.

2

5 Olyan vidékek felé folyik, ahol mezőgazdasági terményeinket nem értékesíthetjük. A keleti országok „inkább oly árukat fogyasztanának, amelyek némi nagyobb industriának gyümölcsei." Torkolata nem a miénk és vize a könnyen elzárható Fekete tengerbe ömlik, a kereskedelemnek sokkal megfelelőbb nyilt Óceán helyett. Széchenyi egész életének egyik legfontosabb tevékenysége — attól az időtől kezdve, mikor 1828-ban nyilvános pályára lépett —- a vízszabályozásra esett. A vízszabályozásban való szerepét Gonda Béla így jellemzi: „Széchenyinek az ország gazdasági föllendítésére irányuló törekvéseiben bizonyára a legkiválóbb helyet foglalja el a közlekedés javítását célzó nagyszabású működése. S különösen a dunai hajózás megteremtése az, ami a 30-as években közhasznú tevékenységének legnagyobb részét igénybe veszi. Majd pedig, midőn ez a 2

3 Magda Pál: Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien und der ungarischen Militär-Grenze. Leipzig, 1834, 73. old. 2

4 Gróf Széchenyi István munkái. Bpest, II. köt. 1905. Stadium 199. old. 2

5 „Miránk nézve visszásán foly, kedvünkért megfordulni nem fog." Gról Széchenyi István munkái. Bpest, I. köt., 1904. Hitel 96. old.