Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

15 képviselője Herrich Károly nyiltan bevallotta, hogy a kormánynak nincsen kellő tudomása a most folyó szabályozási munkákról, sőt azt sem tudja, hány sza­bályozási társulat van? 1 7 Ad. 5. Végül felemlítem a vasút térfoglalását, mint amelytől sokan min­den más forgalmi eszköz kiküszöbölését várták. A vasút mellett a vízszabályo­zás jó darabig a mostoha gyermek szerepét játszotta. Az 1867. évi XIII. t. c. 60 millió forint kölcsönt szavazott meg a vasutak és a Duna—Tisza csatorna megépítésére. A kölcsönt felhasználták ugyan, de a Duna—Tisza csatornára semmi sem maradt. 3. A vízszabályozási ügy fejlődése Széchenyi fellépéséig. Fontos elvi jelentőségű törvények. A rendszeresebb vizimunkálatokhoz szükséges első alapot 1815-ben József nádor vetette meg, aki a só árában fedezetet talált egy mérnöki hivatal fel­állítására. Ennek az intézkedésnek az alapján, valamivel később jött létre az országos vízépítészeti igazgatóság (Dunai mappáció) egy főigazgatói és öt fel­ügyelői állás rendszeresítésével. A vízépítészeti igazgatóság feladata volt a sza­bályozandó folyók felmérése, a mederszakaszok, a vízmennyiség, legkisebb víz­állás stb. tanulmányozása és ezek alapján a szabályozási tervek elkészítése. A Kőrösök vízrendszere volt hazánkban az első, amelyik a kormány intézkedése alapján részletes vízrajzi vizsgálat tárgya lett. A Sárvíz szabályozására vonatkozó, még Mária Terézia korában kiadott helytartótanácsi rendeletek hajótörést- szenvedtek a megyék és egyes érdekeltek ellentétes nézetein. Lecsapolásának újabb lökést József Nádor adott, aki sze­mélyes megjelenésével és buzdításával elérte, hogy a Sárvízcsatorna érdekeltjei 1810-ben Simontornyán összegyűltek a teendők közös megbeszélése céljából. A simontornyai gyűlés kétségkívül nagy jelentőségűnek mondható, mert a Sár­víz lecsapolásának egységes megoldásában állapodott meg. A vízszabályozási ügy nagy lépéssel haladt előre. József Nádor példaadására a földesurak részéről a simontornyai gyűlésen eddig nem látott érdeklődés nyilvánult meg. Minden magánérdeket félretéve, elfogadták az egységes terv alapján végrehajtandó sza­bályozást. A gyűlés társulattá alakult 1 8 és alapszabályaiban megállapította a résztvevő tagok jogait és kötelességeit. Ilyen körülmények között a kiküldött „királyi biztosság" komolyan fogott nehéz munkájához, mert az érdekeltek támogatására számíthatott. A Sárvíz lecsapolásával egyidőben szükségesnek mutatkozott a beletorkoló Sió és Kapós folyók szabályozása is. Az így épült csatornák hossza 92.800 1 ölre tehető. A Sárvíz lecsapolására ásott csatornát 1825-ben befejezték és a Sárvízcsatorna helyett József Nádor iránti hálából Nádorcsatornának keresztelték. Említésre méltó, hogy a munkák alkalmával a veszprémi káptalannak Kiüti 1 9 malmát is lerombolták, mely a Balaton „torkában" volt elhelyezve és töltéseivel a víz lefolyását akadályozta. A Balaton vize a malomgát lerombolása 1 7 Hunfalvi) János: A Duna budapesti szakaszának szabályozása. 1877. 1 8 Nádorcsatornatársulat. 1 B Kiliti község Siófok mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom