Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései
21 Ezért Flamant, a d'Aubuisson-képlet jobboldalát kísérletileg megállapított, középértékben a = Till tényezővel szorozza. A képleteknek ebbe a csoportjába sorolható a fentihez teljesen hasonló Eyteliveinféle kifejezés is, csakhogy ebben nem a híd előtt, hanem a pillérek között van vízszínemelkedés feltételezve : Tolkmitt képlete ettől csak abban különbözik, hogy a zárjeles kifejezés mindkét tagjának nevezőjében (t -f- h) mélység szerepel, szerinte tehát a pillérek előtt és között közel egyforma a vízszínemelkedés. A Dubuat- és Gauthey-ïéle kéttagú alakok első része lényegében egyezik a fent leírt d'Aubuisson formulával, a második tag pedig ezt az értéket a pillérek közti mederszükítés arányában megnövekedett abszolút vízszíneséssel növeli. ahol J a vízszín relatív esése, l a pillérek hossza, F az eredeti, f a beépítéssel szűkített keresztszelvény területe, m —T097 pedig kísérletileg megállapított tényező. A formulák további csoportját, azzal jellemezhetjük, hogy tekintetbe veszik a pillérek mögötti vízszínemelkedést, is, vagyis az áramló víz esetében jelentkező tényleges vízfelszín alakot. Legelőször Dupuit figyelmeztet arra, hogy az eddigi képletek fölös biztonságot visznek bele a számításba. 1848ban megjelent munkájában Gauthey kézikönyvének ábráját a pillérek mögötti vízszínemelkedéssel egészíti ki és kimutatja, hogy az a feltevés, mely szerint a pillérek közötti vízmélység a beépítés előttivel azonos, nem helytálló, s az eddigi számításmódok igen nagy értékeket adnak. Sőt kimutatja már azt is, hogy a duzzasztás csupán a pillérek között megnövekedett, súrlódásra vezethető vissza és ha súrlódásnövekedés nincs, duzzasztás sem lehetséges• Az energiavonal felrajzolásával Dupuit állításának helyességét az előzőkben igen egyszerűen igazoltuk. Dupuit felfogását gyakorlatilag alkalmazzák : Flamant,, Turazza, I'lenkner és legújabban Krey. Képleteik, — mint az várható is, — az előzőknél lényegesen kisebb 11. ábra.
