Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

2. füzet - II. Böhm Woldemár: A hídépítés hidraulikai kérdései

14 Ugyanezek a körök áramló vízben már egymáshoz tolódnak, a határállapotban kerületeiken épen érintkeznek, míg rohanó víznél lefelé fognak terjedni, mert a víz sebessége nagyobb lévén a hullámsebességnél, fölfelé a terjedés lehetetlen.

5 Vízmozgás a pillérek beépítésével összeszükített mederben. A vízfelszín alakja hidaknál. Áttérve most már a pillérekkel összeszűkített mederre, lássuk milyen lesz ott áramló víz esetén a vízszín alakulása. Ha a súrlódás növekedésétől egyelőre eltekintünk, nie м üofim / Ь) ^ ~ az energiavonal helyzete a beépítéssel nem változik, de a pillérek között egységszélességben lefolyó vízmennyiség q

t > q, mert hiszen a pillérek közötti b szélesség kisebb az eredeti В mederszélességnél. 6 A gyakorlatban ez a példa a mozgásállapot meghatározására nem alkalmazható. Egyrészt a sebesség a keresztszelvény minden pontján más és más, másrészt a vízfelszín sohasem nyugodt : szélokozta hullámok zavarják a képet. De rohanó víznél a hullámköröknek közös szélső érintője van, mely egy jellegzetes összefüggő hullámhegyet ad. Rohanó vízbe állított akadálytól (pillér) lefelé tehát két ferde, élesen látszó huUámtaraj indul ki, áramló vízben ilyenek nem figyelhetők meg. (ВеЫ)оск.) 4. ábra, A vízszín alakja hidaknál áramló, rohanó és a túlságos mederösszeszorítás miatt mozgásállapotát változtató víznél.