Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - II. Félegyházi Pál: A Tisza folyó jellegzetes szakaszainak és az egész Tiszának átlagos szelvényadataiban a szabályozás kezdete óta 1922. végéig beállott változások és azok összehasonlítása

99 középmélységek nagyon megfogytak, s a 0 víz alatti legnagyobb mélységek átlaga is fogyott, tehát ezen a szakaszon sem kedvező a meder fejlődése, sőt a feliszapolódás is megállapítható. A III. számú felvételnél (1. az V—VI. kimutatást) már ezen a szakaszon a meder fejlődési irányában némi javulás mutatkozik, mert a szelvény területek és a szélességek növekedtek, s a közép mélységek sokkal kisebb %-ban fogytak mint a II. számú felvételkor, s a ü víz alatti legnagyobb mélységek átlaga pedig már eléri az I. számú felvétel átlagát. Ezen a szakaszon a nagy mederváltozásnak csak az lehet az oka, — amit már az I. számú felvételkor is megállapítottak, — hogy a sok átvágás folytán megrövidült szakaszokon az esés megnövekedett, s az eséstöbbletből származó energiafölösleg a partokat támadja meg, s lia bír velük, akkor elmossa őket, s ezek azután már legközelebb a felülről hozott hordalékkal együtt a mederben zátonyok alakjában látnak napvilágot, s elsekélyesítik a medret, ahelyett, hogy ez az eleven erőfölösleg azt mélyítené. Előfordul ezen szakaszon az is, hogy ez a felszabadult eleven erőfölösleg nem elégszik meg a meder elsekélyesítésével és elszélesítésével, hanem teljesen új útakon egészen új mederbe tereli a folyót, áthelyezi, elvándoroltatja. Ilyen meder elvándorlást találunk a 29.-ik, a 30.-ik és a 47.-ik átvágásoknál, hol a sodorvonal jelenleg merőleges az átvágás tengelyére, a 48.-ik sz. átvágási pedig a jelenlegi meder egyszerűen kikerüli, otthagyja. 5. Л Tokaj—Sajőtorok közötti VIII.-ik szakaszon: a szelvény területek és szélességek növekedtek, a középmélységek azon ban fogytak. Dacára annak, hogy a 0 víz alatti legnagyobb mélységek átlaga 4%-al növekedett, mégis a meder fejlődési iránya kedvezőtlen, s a medernek nagy hajlandósága az elszélesedésre is. A III. számú felvételnél csak a szélességek és a középvizi terület növekedtek, ellenben a kisvizi terület, a középmélységek állaga elég jelentékenyen fogyott. A meder tehát most sincs kedvezőbb állapotban, mint volt az I. és II.-ik számú felvételkor, sőt a feliszapolódás is megálapítható. Itt rakódik le a Bodrog hordaléka és a Tokaj feletti szakaszról hozott hordalék. 6. A Sajótorok—Ároktő közötti VII.-ik szakaszon: a szelvény területek és szélességek növekedtek, a szélességek növekedése azonban itt már alig számbavehető. Növekedett a középmélység is, úgyszintén a 0 viz alatli legnagyobb mélységek átlaga, tehát ezen szakasz fejlődése kedvezőnek mondható, mert a fenék jelentékeny lemélyítése mellett ezidőszerint nem mutat hajlandóságot a további elszélesedésre sem. A III. számú felvétel idejében a meder kedvező fejlődési állapota még mindig tart, mert a területek és középmélységek még nőttek, úgyszintén a 0 víz alatti legnagyobb mélységek átlaga is, s a szélességek növekedése pedig alig számbavehető. 7. Az Ároktő—T.-Derzs közötti VI.-ik szakaszon: a szelvény területek és középmélységek, továbbá a 0 víz alatti legnagyobb mélységek átlagának a megnövekedése azt mutatja, hogy a meder fejlődése kedvező, s e kedvező fejlődési állapot még tart a Ill.-ik számú felvétel idejében is. 5*