Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - IV. Habekoszt Alajos: A permetező öntözés

l) V jövedelmezőség még ilyen kedvezőtlen feltételek mellett is teljesen bizto­sítva van. A különböző mennyiségekben adagolt csapadékok, a különböző termények és azok elütő egységárai az egységes és áttekinthető összehasonlítást megnehe­zítik. Ezek az értékek tehát egységes nevezőre hozandók, amire két mód kínál­kozik. Az egyik szerint összehasonlító alap lehet az egy kat. holdra adott egy miliméter csapadékra eső termés mennyiség bevételi értéke szembeállítva annak üzemi költségével. A másik szerint ezeket az értékeket egy köbméter mesterséges csapadékra vonatkoztatjuk. A kettő között az a kapcsolat áll fenn, hogy egy kat. holdnak egy milliméterrel való elbontásához 5.75 köbméter víz szükséges. A III. sz. kimutatás 6 és 7. rovataiban az értékek egy köbméter vízre vonatkoznak. Az öntözéssel kat. holdankint nyert terméstöbbletek (4. rovat) és a 6. rovatban fel­sorol! hozamok közti összefüggést az 1. sorszám alatt felvett tavaszi búzáról közölt alábbi számítási menet világítja meg: 25 mm. mesterséges csapadék 1 kat. holdon (á 5.75 köbméter) 143.75 köbméter víznek felel meg és a 4. rovat szerint 950 kg. terméstöbbletet eredményezett. 1 köbméter víz adta terméstöbblet tehát 0 6 kg., melynek ériéke az 5. rovatban felvett 20 aranykoronás termelői ár mel­lett 132 aranyfillér. A többi értékek is hasonló számítással adódtak ki. Ezek .szerint 1 köbméter öntöző víz 17.3— 132.0 aranyfillérrel (korona értékben) érté­kesült. Ezekből az értékekből vonandók le az üzem kiadásai, melyeknek összege az alábbiak szerint köbméterenkint 15 aranyfillér. A felmerülő iizcini költségek a következő tételekből adódnak: a) tőketörlesztési hányad, mely az alábbi számításoknál a berendezkedé­sek vételárának 20 25%-ával az üzemi költségekben bent szerepel; b) az öntözésnél felhasznált üzemi erő előállításának költségei (jól kivá­lasztott berendezésnél az első két tétel közel egyenlő); c) az üzemnél szüségelt kezelőszemélyzet bére; d) a berendezkedések időszakos áthelyezésénél szükségelt igák és külön napszámok, (ezek a költségek kellő szervezésnél a minimumra szoríthatók); e) karbantartás, melynek költségei a többiekhez képest elenyésznek. Az üzemi összköltségek megállapításánál alapul egynéhány hazai öntözés adatai szolgáltak, melyekből 1 köbméter víz költségei felfelé kikerítve átlagban 15 aranyfillérnek adódott ki. Egy kai. holdra adagolt egy milliméter csapadék üzemi költsége tehát 86.25 aranyfillér. Ez az egységár meglepően összevág a német irodalom vonatkozó adataival, melyek szerint I köbméter öntöző víz békében 7—8, most pedig 9—10 Plenningbe (11 12 aranyfillér) kerül. A nálunk adódó nagyobb ár a tüzelőanyagok magasabb árának és más mellék körülmény­nek folyománya. A 6. és 7. rovatokban felsorolt értékek egybevetésével megállapítható, hogy a permetező-öntözés jövedelmezőségéhez kétség nem fér. Számszerűen kitűnik ez a kimutatás 8. rovatából is. ahol kifejezésre jut, hogy az üzemi költségek hány százalékát képviselik az öntözéssel elért terméstöbbletek mérsékelten számi tásba vett értékeinek. lia a magyar és német átlagok összevonásával újabb átlagokat képezünk, a permetező-öntözés üzemi eredményeinek áttekinthető végleges képéhez jutunk. Ezt а г összevonást az előzmények szerinl aggály nélkül megtehetjük, mert ezállal a magyar átlagok végeredményeit csökkenthetjük. A végleges átlag kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom