Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - II. Rozsnyay Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879-1918. években

43 munkálatok. így például a budapesti hivatal kimutatásaiban benne vannak az 1879—1896. években végzett mindazon munkálatok, melyek a Bánságban foganatosíttattak, mert ez a három vármegye (Temes, Torontál és Krassó-Szörény) ekkor még a budapesti kerületi kultúrmérnöki hivatalhoz tartozott. A temesvári hivatal 1896-ban felállíttatván, a kimutatás csak az 1896—1918. évek eredményeit tünteti fel ezen bivatal javára. Szó férhet ahhoz, hogy ez a beállítás helyes-e? Helyesnek kell elfogadnunk, mert egy még meg nem lévő hivatal kimutatásában nem szerepelhetnek más hivatal által végrehajtott talajjavítási munkálatok, de másrészt ez az addig elfogadott megoldás területileg nem fedi a valóságot. így van ez egyébként valamennyi hivatalnál s ezért a helyes elbírálás szempontjából figyelemmel kell lennünk ,,A hivatal felállításának éve" című rovatra. Xe tulajdonítsunk ennek egyébként valami nagy fontosságot, mert közgazdaságilag a lényeges az. hogy általában mily terjedelmű talajjavítási munkálatok végeztettek és milyen eredménnyel az egész ország területén. IX. A kultúrmérnöki hivatalok fenntartására az államtól és a talajjavítási munkálatokra a magánosoktól kiadott pénzösszegek. Köztudomású, hogy a m. kir. kultúrmérnöki hivatalokat az állam tartja fenn s a szervezet olyan természetű, hogy a hivatalokat, illetve azok személyzetét bárki díjtalanul igénybeveheti nemcsak tervezéseknél, hanem a kiviteli munkálatok műszaki vezetésénél is. Hogy ennek az intézménynek ez a közérdekű szervezete közgazdaságilag mit jelent, hogy általa a hazai mezőgazdaság mily lendületet vett, azt már az eddig előadottak és a „Mezőgazdasági statisztika," eléggé igazolják. A magyar államnak a szőbanforgó negyven év alatt a kultúrmérnöki intézmény felállítása bizonyára egyik leggyümölcsözőbb befektetése volt. Az erre vonatkozó adatok fokozatos fejlődést tüntetnek fel. eltekintve az egyes kilengésektől és a háborúokozta visszaeséstől. Tízéves átlagokban az eredményt az alábbi számadatok mutatják: Sorszám Évek Állami * Érdekeltségi Összes Jegyzet Sorszám Évek kiadás koronákban átlag Jegyzet 1. 1879—1888 138.754 410.858 549.617 10 éves átlag 2. 1889-1898 336.035 947.884 1,283.919 >• „ 3. ; 1899-1908 708.403 ! 1,541.982 2,250.385 >« >» 4. 1909—1928 1,247.780 2,870.479 4,118.259 )> fi 5. 1879—1918 607.744 1,442.801 2,050.545 40 éves átlag Mindössze negyven év alatt az állam kiadásai voltak 24,309.772 korona, az érdekeltek — mint munkáltatók — befektetése pedig 57,712.023 korona összegre rúgott. Ez a kettő együttesen: 82,021.795 koronát tett ki. melyből az állami ségítség 29.63%, az érdekeltek (a munkáltató gazdaközönség) beruházása pedig 70.37 százalék. T ^ i Ha tekintetbe vesszük, hogy a szóbanforgó negyven év alatt más téren is, úgy az államnak, mint a magyar gazdaközönségnek mily nagyszabású kiadásai * Ebben benne vannak a hatósági feladatok, míg az érdekeltségi kiadások között nincsenek a magánmérnökök munkái kitűntetve.