Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
1. füzet - II. Rozsnyay Károly: A m. kir. kultúrmérnöki hivatalok 40 éves működésének eredményei az 1879-1918. években
27 A lecsapolások és patakszabályozások terén az előző kor mozgalmának behatása alatt az 1849—1867. évek közötti időszakban az abszolút kormány idejében számbavehető munkálatokat hajtottak végre, s az 1867—1879. években, amikor is a volt vármegyei mérnöki - most államépítészeti és folyammérnöki — hivatalok látták el a műszaki teendőket, szintén jelentékeny lecsapolási és patakmederrendezési müveletek voltak, mint pl. a Temes-Bega, Ondova, Tapoly és Rába mellékvizei szabályozása stb. Magánmérnökök hazánkban — adataink szerint — talajjavításokkal keveset foglalkoztak, kivéve a nagyobb uradalmak és vizitársulatok mérnökeit, kik a reájuk bízott műszaki teendőket e téren is ellátták, öntözési és alagcsövezési munkálatokat külföldi kultúrmérnökök is végeztek hazánkban ebben a korban. Itt külön meg kell emlékeznünk Beszédes József (1787 - 1852.) nagynevű régi vizimérnökünkről, ki a mult század első felében végzett lecsapolási és patakszabályozási munkálataival is elévülhetlen érdemeket szerzett. Alábbi ismertetésünk során a talaj javítási munkálatokat három csoportba foglaljuk és pedig a lecsapolások, alagcsövezések és öntözések csoportjába. Mindazon munkákat, melyek sem az alagcsövezések, sem pedig az öntözések csoportjába nem tartoznak — a lecsapolások közé soroltuk. Felemlíteni kívánjuk, hogy az egyéb vízszabályozási munkálatok folyammérnöki munkakörbe tartozván, azoknak ismertetésébe e helyen nem bocsátkozunk. Lecsapolások csoportjába soroltuk tehát: a lecsapolásokat, vízlevezeléseket, belvízszabályozásokat, tagosítással kapcsolatos vízimunkálatokat, mocsárkiszárításokat, patakmederszabályozásokat, medertisztogatásokat, meder jókarbahelyezéseket, partbiztosításokat, ármentesítéseket, vízmosáskötéseket, vízellátásokat, ciszternákat, kenderáztatókat, vízimalmokat, ipari vízhasználatokat, vízerötelepeket, völgyzárógátakut, városi és gyári szennyvíztisztító berendezéseket stb., stb. Alagcsövezések közé tartoznak maguk az alagcsövezések általában, a földalatti vízlevezetések és a nedves épületeknek alagcsövezés útján való kiszárítás! munkálatai stb., stb. Öntözések csoportjába esnek a rét-, szántó-, legelő-, és rízsöntözési berendezések, szőlő elárasztások (filoxéra ellen), városi és gyári szennyesvizeknek mezőgazdasági értékesítése, a sankolási munkálatok stb. stb. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a XVIII. századból csak egy nagyobb talajjavítási munkálat ismeretes, és pedig a gróf Eszterlxázi-féle tatai uradalom lecsapolása, melynek terjedelme 1631 kat. hold, létesítési és fenntartási időszaka pedig az 1700—1866. évekre esik. A berendezés költségei ismeretlenek. Tudomásunk van még közeiebi adatok nélkül a Topolyán 1780 körül berendezett rízsöntöző telepről, a Ferenc-, Teveria-, Béga-csatorna és Kis-Rába szabályozási munkálatokról, és az 5808 kat. holdat kitevő vadöntözési munkálatokról. mely utóbbiak ősi berendezések és az Arad vármegyei .Tózsef-malomcsatorna létesítéséről. A XIX. század első feléről — az előbbieken kívül már több megbízható adat van uradalmaktól és egy vízhasználati társulattól, mely munkálatoknak létesítési ideje az 1820 1849. évekre esik. Ezek az előbb említettel együtt a következők:
