Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - I. Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete

23 tek; s még ily tökéletes berendezkedés mellett is sok esetben igen erős és körültekintő munkába került egyes veszélyeknek elhárítása. Az új országhatárok az érintett társulatoknál ezt a tökéletes berendezkedést teljesen megbontották. A lemetszett és idegenbe jutott társulatrészeken, főként keleten és délen, a politikai berendezés fontosabb volt a társulatok céljainál; az idegen tájékozatlan közigazgatás, a gyakorlott személyzet hiánya, a politikai célt szolgáló földosztás, a társulatrészek anyagi tehetetlensége mind oly körülmények, melyek a vizitársulatoknál a cél érdekében szükséges és előrelátó berendezkedéseknek rendkívül hátrányára vannak, s melyek a társulatoknak alapszabályaik szerinti működését igen sok esetben megbénítják, ha ugyan lehetetlenné nem teszik. A trianoni békeszerződés szerint az utódállamokkal a határ által feldarabolt vizitársulatok ügyében egyezmény volt kötendő. Ily egyezmény köttetett Romániával, mely már érvénybe is lépett, a Csehszlovák köztársasággal. Ausztria és Jugoszláviával, melyek jóváhagyás alatt állanak. Hogy főképen a jugoszláv részről mikor fognak a már megkötött egyezmények jóváhagyást nyerni, előre megállapítani alig lehet. Bármennyire hivatva legyenek is ezen egyezmények a feldarabolt vizitársulat részek célirányos működését biztosítani s még azt is feltéve, hogy az azokban foglalt megállapodások mindkét részről megtartatnak, a társulatrészek között levő országhatár a maga különféle nehézségeivel, az egységes intézkedés hiánya s az a sok részletkérdés, amely még megoldásra vár. s amelyek minduntalan fel fognak merülni, a bizonytalanság érzetét nem szüntetheti meg a magyar részeken. Ezt a bizonytalanságot pedig csak növelik azok a jelenségek, amelyeket egyes idegenbe jutott társulatrészeknél a szétválasztás óta észlelhettünk. Fel kell említenünk az árvízjelző szolgálatnak hiányos és késedelmes voltát az utódállamok részéről s főképpen a Tisza völgyében. Erre vonatkozólag ugyan szintén történtek már megállapodások, azoknak végrehajtása azonban sok kívánnivalót hagy hátra. Reméljük, hogy illetékes helyeken való kitartó felszólamlás lassan bár, de javítani fog a helyzeten. Ügy a román, mint a jugoszláv társulatrészeken annak következtében, hogy időközben a birtokviszonyokat teljesen megváltoztatták, a társulati járulékokat igen hiányosan lizetik be, sőt a társulatrészek a befolyt járulékokhoz vagy nem jutnak hozzá, vagy csak igen késedelmesen, így állandó pénzhiányban vannak, aminek természetszerű következménye, hogy a fenntartási munkák elmaradnak. a védekezési berendezkedés fokozatosan leromlik, a szivattyútelepek üzemi anyaggal csak hiányosan vannak ellátva, sőt előfordult, hogy semmiféle üzemi anyagkészlet sem volt. Mindezeket a hiányokat megfelelően akkor pótolni- mikor már azokra tényleges szükség van, elég gyorsan nem lehet, főként, ha a társulatrésznek pénze sincs reá s bekövetkezik az, ami az elmúlt öt év alatt több társulatnál már be is állott, hogy t. i. a készületlenség miatt az alsóbb fekvésű magyar területek szenvedtek pótolhatatlan károkat. A készületlenség mellett azonban még számolni kell az idegen társulatrészek alkalmazottainak tapasztalatlanságával és kevésbbé gyakorlott voltával is, amelynek következménye, hogy pl. a belvízlevezetés nagy figyelmet igénylő szabályai nem tartatnak meg. Már pedig ismeretes, hogy egy kiterjedt és terv szerint berendezett belvízcsatorna-hálózatnál még egységes vezetés és gyakorlott