Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)
1. füzet - I. Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete
20 zete van főképpen veszélyeztetve. A jugoszláv területhez tartozó társulat tudomásunk szerint ma a bácsi-tiszai ármentesítő-társulat igazgatása alatt áll. A jugoszláv területen levő horgös-martonosi öblözet töltése még kiegészítést igényel, mely munkát a háborús állapot miatt nem végeztek el annak idején. Belvízrendezés tekintetében a társulatnak Szeged város feletti sövényházi öblözete önálló, míg a Szeged város alatti öblözetnek belvizei a vedresházi tiszai átvágás elzárt kanyarjában gyűlnek össze és ennek alsó végén, közvetlen az országhatár mellett levő ú. n. lúdvári zsilipen át jutnak levezetésre, illetve magasabb Tisza vízállásnál a lúdvári szivattyú útján emeltetnek át a Tisza folyóba. Mivel ezen zsilip és szivattyú magyar kezelésben van, a belvízlevezetés szempontjából az országhatár a helyzetet a régihez képest lényegesen nem befolyásolja. 18. Kigyós-éri lecsapoló-társulat: A társulat a Kigyós-érrel kapcsolatos területek belvizének rendszeres levezetésére alakult, területe 4881 kat. hold volt, melyből ezidőszerint 1676 hold, azaz 34.3% fekszik magyar, és 3205 h, azaz 67.7% jugoszláv terület. A Kigyós-eret, mely a társulat főcsatornája, az országhatár négyszer szeli át, úgy az alsó 23.0 km hosszú torkolati szakasz jugoszláv, ehhez csatlakozik felfelé egy 1.8 km hosszú magyar szakasz, majd 5.0 km hosszban ismét jugoszláv, azután 6.0 km hosszban ismét magyar, ezt követi 9 km hosszban jugoszláv szakasz; legfelső kétágú 10 és 30 km hossszú szakasza ismét magyar. A régi társulat a jugoszláv területen levő torkolati szakaszon mintegy 19 km hosszban végrehajtotta a szükséges munkálatokat, a négy középső, összesen mintegy 21 km hosszú szakasz régi rendezetlen állapotban van, míg a legfelső magyar szakaszok az elmúlt években rendeztettek. Szükséges tehát a középső négy — más-más államhoz tartozó — szakaszt rendezni, amely munkálatokra vonatkozólag a társulat tényleges liquidatiója alkalmával kell majd megállapodást létesíteni. 19 Szántova-bezdáni lecsapoló-társulat: A társulat belvízterülete 3264 kat. hold, ebből magyar területen maradt 365 h 854 öl, azaz 11.3%, Jugoszláviához jutott 2898 h 746 öl, azaz 88.7%. A régi társulat csatornáinak egy kisebb legfelső szakasza van magyar területen s mivel a magyar rész a jugoszlávhoz képest felső fekvésű, a határ által a magyar terület helyzete nem befolyásoltatik kedvezőtlenül. (Főcsatorna 11.5 km, mellékcsatorna 25.6 km hosszú. Bezdánnál van egy szivattyútelep, mely a Ferenc-csatornába emeli át a vizet.) 20. Margitszigeti ármentesítő- és belvízleveztő-társulat: A társulatnak 54,476 h 1047 öl dunai árterületéből 50,194 h 610 öl, azaz 92.1% magyar és 7.9% jugoszláv. A dunai töltések összes hossza 54.7 km, ebből 48.0 km magyar és 6.7 km jugoszláv területre esik, amely utóbbi szakaszban van a társulatnak két zsilipje is. A társulatnak magyar része felsőbb fekvésű. A társulatnak árvédelmi biztonsága a jugoszláviai töltésrésznek védelmétől is függvén, nem megnyugtató, tékintve az alsóbb dunai, ma már teljesen jugoszláv társulatoknál az 1924. évben bekövetkezett gátszakadásokat. A társulatrésznek belvízrendezése egymástól teljesen elkülöníthető, e tekintetben az országhatár a felsőbb fekvésű magyar terület helyzetét a régihez képest nem súlyosbítja, de mivel ma még sok belvíz jut a
