Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - I. Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete

17 vízcsatornába, melyeknek tovavezetésére az sohasem volt hivatott úgy, hogy ezek a vizek annyira megtöltik a magyar társulat főcsatornáit, hogy e miatt a magyar területek saját belvizei nem folyhatnak le idejében s emellett az idegen vizeket a társulat békési szivattyújának kell kiemelni az ártérből. Ezen tarthatatlan és a magyar társulat szempontjából rendkívül költséges helyzet arra indította a magyar társulatot, hogy inkább lemond az élővízcsatorna román területen levő pélyi vízkiviteli jogáról s elzárja a csatornát a határnál. Az erre vonatkozó tárgyalások már megtartattak a románokkal, kik a tervezethez már hozzájárultak. A magyar társulat a gyulai Fehér-körösi (ioisée duzzasztó mellett fog gondoskodni vízkivitelről a pélyi zsilip helyett. A társulat magyar területének biztonságot csakis megfelelő elkülönítő művek létesítésével lehetne elérni, a vonatkozó kérdések a társulat által már tanulmányoztattak is. 14. Száraz-éri belvízlevezető-társulat: A társulat 31,177 h 623 öl összterületéből magyar terület 15,682 h 233 öl, azaz 52.14%, román terület 15,595 h 1100 öl, azaz 49.86%. A társulat főbelvízlevezetője a Száraz-ér medre, amelynek Battonyáig terjedő felső szakaszában a mezőhegyesi élővíz csatornát építették ki, mely vizét Arad felett nyeri a Marosból; egyébként kiépített társulati belvízcsatorna van a magyar területen 12.5 km, a román területen 66.5 km. A Száraz-ér medre, mely egyszersmind élővízcsatorna, román részen 34.0 km, magyar részen 16 km hosszú. A Battonya alatti ki nem képezett Száraz-ér meder 88 km hosszú. A társulat belvizeinek levezetése rendes viszonyok között a Száraz-ér megfelelő helyein kiépített 5 zsilipnek előírt kezelése mellett történt. Az élővízcsatorna vízkiviteli berendezése, valamint a Száraz-éri belvíz levezetését szabályozó zsilipek közül 4 a román területen van úgy, hogy csapadékdúsabb időben a magyar társulati rész helyzete attól függ, hogy ezen müvek kezelését a román hatóság az előírt szabályoknak megfelelően végezteti-e el. A zsilipek kezelése ezelőtt az aradi kultúrmérnöki hivatal feladata volt. A vizimüveknek a régi szabályzatok szerinti kezelésére az egyezmény értelmében Románia kötelezett ugyan, mivel azonban a Száraz-ér medrének rendezése még sok munkát igényel, ezek tárgyában a kettémetszett részek között megállapodás voll létesítendő. A régi társulat helyzete ugyanis az volt, hogy a társulat kiépítette a Száraz-ér alsó magyar szakaszán az ú. n. sámson-apátfalvi csatornát és néhány mellékcsatornát, kiépíttette a Száraz-ér felső és alsó részének román szakasza mentén a belvízcsatornákat, azonban a Száraz-érnek középső: BattonyaSámson közötti 88 km szakaszán munkálatok nem végeztettek. Csapadékos időkben beáll az a helyzet, hogy a rendezetlen középső szakaszon a főként román területről lefolyó belvíz — nem tudván rendesen lefolyni, — Battonya és Tornya mentén megduzzad és ezen községekben okoz kárt. Ezen rendezetlen szárazéri középső szakasz szabályozása kérdésében a tárgyalások a románokkal már lefolytattattak, román részről azonban azon merev állásponthoz ragaszkodtak, hogy a társulat román területének belvizeit a magyar rész tartozik levezetni s a román rész azonban csak azon munkálatokhoz hajlandó arány szerint hozzájárulni, amelyek a román területre közvetlen hasznosak, azt a körülményt azonban, hogy ezen munkálatok által a Battonya alatti és szabályo3