Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

1. füzet - I. Tellyesniczky János: A trianoni határ által megcsonkított vízitársulatok műszaki helyzete

15 Meg kell említenünk, hogy a román rész töltései mentén a Sebes-Körös szakadó partjai sok helyen megközelítették már a töltéseket s a román társulat által végzendő partbiztosító munkálatok sok kívánni valót hagynak hátra. 11. Fekete-Körösi ármentesítő-társulat: A társulat 150,303 h 504 öl területéből magyar részre jutott 58,583 hold 1470 öl, azaz 38.98%, román részre jutott 91-719 hold, 634 öl, azaz 61.02%. A társulatnak a töltései úgy a felfogó csatorna mentén 118,230 km hosszban, mint a Fekete-Körös mentén 46,040 km hosszban román területre jutottak, magyar részen csak 1 km hosszú töltés szakasz van, mely körülmény folytán a társulat árvédelmi helyzete kizárólag a román társulatrésztől függ. A társulatnak 327 km csatornahálózatából 177.206 km jutott román területre. A román terület összes belvizei a magyar területen át jutnak lefolyásra. A társulat csatornái 22,475 km hosszban országhatárok. A társulatnak összes belvizei a magyar területen levő ú. n. hosszúfoki főcsatornában egyesülve, szabadon jutnak a Kettős-Körösbe, mikor ennek vízállása megengedi. Magasabb kettős-körösi vízálláskor azonban a belvizeket szivatytyuzni kell. A védekezést és a fenntartási munkálatokat minden társulatrész saját hatáskörében tartozik elvégeztetni. A társulat magyar területének érdekeltsége azonban tekintettel arra, hogy az összes román belvizek az ő területén jutnak lefolyásra és kedvezőtlen kettős-körösi vízállásnál azokat szivattyúzni kell, nedvesebb években a szivattyúzási költségek által rendkívüli mértékben meg lesz terhelve úgy, hogy indokolt, hogy a román társulati rész ily esetekben a szivattyúzás üzemköltségeihez egy bizonyos arányban hozzájáruljon. Ez a kérdés az egyezmény értelmében külön tárgyaláson fog rendeztetni, de már az eddigi tárgyalásokból is látható, hogy román részről kevés a hajlandóság a hozzájárulás méltányos megoldásához is. 12. Az aradmegyei ármentesítő-társulat: Ezen társulat eredetileg teljesen román területre jutott, a későbbi határkiigazítás folytán egy csekély része visszacsatoltatott Magyarországhoz. A társulatnak 136,750 h 350 öl összterületéből Magyarországhoz tartozik 1881 h 420 öl. azaz 1.40% és Romániához pedig 134,868 h 1530 öl, azaz 98.60%. A visszacsatolt résznek árvédelmi töltése nincs, árvíz ellen részben a román aradmegyei ármentesítő társulat, részben a magyar alsó Fehér-körösi társulatnak töltései védik. Ezen magyar területnek belvizeit az őt környező belvízcsatornák volnának hivatva levezetni, ezidőszerint azonban a helyzet az, hogy tavasszal a területet a román területekről oda vezetett belvizek veszélyeztetik, mert a román társulati-ész nem biztosítja idejekorán a gyula-varsándi szivattyútelep üzemét, így a csatornákban vissszahatoló belvíz úgyszólván teljesen elönti a magyar területet, mint az 1924. évben is történt. Az aradmegyei ármentesítő-társulat magyar részének árvédelmi biztonsága tehát függ attól, hogy a román részen miként védekeznek, belvízhelyzete pedig attól, hogy a gyula-varsándi szivattyútelep cl van-e látva üzemi anyagokkal és miként működtetik? Megemlítem, hogy ez esetben meg van adva a lehetőség, hogy a belvízlevezetés fiiggetleníttessék a román résztől és az alsó fehér-körösi ármentesítő-társulat, melyhez a visszacsatolt rész csatoltatott, már gondoskodott