Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

44 BEVEZETÉS A II. SZÁMÚ TÁBLÁZAT HASZNÁLATÁBA. A víztest köbtartalma általános esetben Q — Qsm -f q

r vagy pedig, ha nincsen fenéksebesség Q — q

r Ha a 10. képlet alapján q

Sm — FVsm 17) a szelvény közepes ienéksebessége a 12. képlet szerint c<o («i — a a) Vom Vomax 1 — «3 A Vomax vagy megegyezik a megmért legnagyobb felületi sebességgel, ha t. i. a felületi sebességvonala parabola Vogmax — Vomax (3. képlet), vagy pedig a következő módon számítjuk ki: elliptikus felületi sebességnél Vom Vomax 0-785 inflexiós felületi sebességnél pedig Vom Vomax 0 5 A felületi sebességek középértékét a _0 Vom — jp képletből számítva ki, az a

0 értéke meghatározható. Az a

t értékét az «

0-nak megfelelően az I. számú táblázatból vesszük ki. На й

0 < 0-785, akkor «

3 = 0785, ha pedig «„ > 0'785, akkor cc

3 — 0-666."A q

r köbtartalom a II. számú táblázatból megfelelően választott alak szerint adódik ki. A q

r függ a v'„

m

ax legnagyobb sebességtől s azt általában véve a qr -A. V omax fejezi ki. Ebből a póttest középsebessége A , Vmr -p, V omax vagy V m ^ V omax 6 Itten a szerző nyilvánvalóan elírásból kifolyólag téved. Nevezetesen a II. fejezet с—4 pontja alatt az ír

3-nak mondott érték kifejezője V m Vso «3 = 7 V omax A 4. számú lábjegyzetben pedig a szerző azon felfogásából kifolyólag, hogy mint függélygörbe csakis az ellipszis és a közönsége másodfokú parabola jöhet tekintetbe, kimutattam, hogy az a

3 értéke csakis 0-785, illetve 0 660 lehet, aszerint, amint a görbe ellipszis, vagy parabola.