Vízügyi Közlemények, 1928 (10. évfolyam)

2. füzet - II. Hartmann Ottó: Vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. Fordította: Kenessey Béla

vízmennyiségek és sebességek kiszámításának lehetősége a keresztszelvények és felületi sebességek alapján. 1 VÍZMÜTANI TANULMÁNY. írta : HARTMANN OTTÓ ny. kormányfőtanácsos. (A szerző által jogosított magyar fordítás.) Fordította : KENESSEY BÉLA. Előszó. A bajor állami hidrotechnikai hivatalnak nagy örömére szolgál, hogy e művet értekezéseinek sorába felvehette. A tanulmány szerzője : Hartmann Ottó ny. kormány­főtanácsos a hidrotechnikai hivatalnál annak 1898. évi október 1-én történt felállításától számított majdnem két évtizeden át működött és úgy akkor, mint megelőző 20 évi szakszerű foglalkozása körében ritka tehetségű, mélyen szántó elméjű, tapasztalatokban gazdag hidrotektának bizonyult. Hartmann merész lépést tett, amikor az eddigi gyakorlattól és felfogástól eltérve, a megadott szelvényben lefolyó vízmennyiséget az esés számbavétele nélkül a felületi sebességekből állapítja meg. A terjedelmes és gondos tanulmány alapján azonban igazat kell a szerzőnek adni, mert az valóban lehetséges. A tanulmánynak a gyakorlatban való érvényesítése természetesen megköveteli az előadott gondolatmenetbe való alapos beleélést, amire a bőségesen adott példák elegendő alkalmat adnak. A vizek tanának haladása érdekében a legmelegebben üdvözölhető ennek az újszerű munkának a megjelenése. München, 1927 október havában. Sommer a hidrotechnikai hivatal igazgatója. HASZNÁLT MEGJELÖLÉSEK. 2 V — & sebesség általában. Vniax —- a szelvény legnagyobb sebessége általában. vo — a felületi sebesség általában. voi, voz, Vo3 • • • — a felületi sebességek az 1., 2., 3. . . . sz. függélyekben. Vogmax — a szelvényben megállapított tényleges legnagyobb felületi sebesség. 1 Az eredeti tanulmányhoz az ábrák igen tekintélyes száma volt mellékelve. Ezek közül az alábbiakban — költségkímélésből — csak annyit tartottam meg, amennyi a rendkívül érdekes fejtegetések megértéséhez feltétlenül szükséges volt. A kiváló szerző ugyanis minden állítását a gyakorlati példák egész sorával igazolja. Ezek túlnyomó részére nézve be kellett érnem a kellő hivatkozással. Abban is eltértem az eredeti tanulmánytól, hogy az ábrákat nem külön ábragyüjte­ményben, hanem a szöveg közé ottan vettem fel, ahol azok a fejtegetések, vagy számítások helyes megértése érdekében szükségesek. 2 A használt betűjelek nagy száma indokolttá tette azok rendszeres összefoglalását és előre bocsátását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom