Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - II. Udránszky József: Kvassay Jenő emlékezete

6 meg, de amint átesik az első kísérleteken, figyelme a gazdasági kérdések fejtegetésére irányul és ennek megfelelőleg értekezései a Gyakorlati Mezőgazdá-ban, a Gazdasági Mérnök-ben, Gazdasági Lapok-ban, Pöldmívelési Értesítő-ben, a Wiener landwirtschaftliche Zeitung-ban, a Journal Agricultur-ban jelennek meg és első jelentősebb sikerét aratja, midőn az « Über Natron- und Székboden im ungarischen Tieflande» című igen értékes tanulmányának, a Geologische Reichsanstalt évkönyveiben való közlése alkalmával, ezen testület 1876-ban levelező tagjává megválasztja. Időnkint azonban vonzalma önkénytelenül már ekkor a vizek felé tereli gondolatvilágát, kisebb tanulmányai látnak napvilágot, «A föld árjáról», «Földárja mozgásának törvényei», к A Duna szabályozása» címmel és végül 1875-ben jelenik meg a magyar, német, olasz, francia, angol műszaki irodalom alapos kutatásának eredményeképen « Vizeinkről» című első érdemesebb munkája, egy évvel később pedig (íRétmívelés, tekintettel az alagcsövezésre és öntözésre» című munkáját a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 600 frtos pályadíjjal tünteti ki és ugyanakkor jelenik meg az «Annales des Ponts et Chaussées»-ban «Note sur le Moulinet de Woltmann » című értekezése. Hazatérve, éleslátásával azonnal felismeri a magyar föld termőképessége emelésének elsőrendű fontosságát és tevékenységével ezen cél megvalósítását tűzi maga elé, bár ennek megkezdése igen körültekintő munkát igényelt, hiszen elsősorban meg kellett törni a közvélemény közönyét, megnyerni annak bizalmát, el kellett háritani sokféle akadályt, munkatársakat kellett nevelnie. Ezekre való tekintettel, felolvasó körútra indul, utazásai közben még inkább felismeri hazánk minden vidékén a szükséges teendőket, végül 1877-ben megbízást nyer a kultúrmérnöki intézmény felállítására és segítőtársainak kiválasztásával, a kassai vízmesteriskola felállításával befejezi 1879-ben a szervezés munkáját. Szervező tevékenysége közben, munkatársaira gondolva, megírja «Mezőgazdasági vízműtanát», melyet a magyar tudományos Akadémia a 3000 frtos Fáy-féle pályadíjjal jutalmaz, ezzel közkinccsé válik a vízépítészetben szükséges ismereteket magában foglaló, első ily irányú magyar nyelvű munkája. A gyakorlati kivitel alatti tapasztalatok azonban megérlelték benne azt a meggyőződést, hogy a siker biztosítása érdekében, magának a termelő gazdatársadalomnak átreformálása és törvénykezési intézkedéseknek végrehajtása elengedhetlen kellékek. Ez indította Kvassay Jenőt arra, hogy a gazdatársadalom mozgalmaiban is élénk részt vegyen, az ő indítványára indul meg a «Köztelek» című szaklap és utóbb a «Hazánk» című napilap, melyek a közgazdasági politika összes kérdéseit voltak hivatva tárgyalni, a gazdatársadalom kívánságait a köztudatba átvinni és ezzel az ország azon rétegének megerősödését előmozdítani, amely elsősorban ragaszkodott a magyar haza hagyományaihoz, rajongó szeretettel veszi körül a magyar földet és így a magyar állam egyik legerősebb oszlopa. Ezzel párhuzamosan, úgy irodalmi mint társadalmi úton, különösen a vezető körök érdeklődésének megnyerése végett indít meg egy új vízjogi törvény alkotására irányuló mozgalmat, előadásokat tart, megírja 1879-ben « Vízjogi tanulmányok» című értekezését, mely ezen körültekintő előkészítés és hosszas tárgyalás után, az 1885. évi XXIII. t.-cilckben megvalósul, hervadhatlan érdemeket szerezve azzal, hogy 6Z6I1 aZ akkori időben legmodernebb, legliberálisabb vízjogi