Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - VI. Apró közlemények

45 A P

8 földnyomása kétoldali víznyomások elhanyagolásával — az alsó fajlagos földnyomásból = (A y 30 = 03.1800.3 0 = 1620 kg/m számíttatott. A reakcióerő R — 166340:8 = 20790 /cg, az alsó végén a fajlagos reakció 2.20790 1QQfín

i . ra == - = 13860 kgjm. A földnyomás passzív ellenállása sy6 = 16200> 13860kg, tehát a beverési mélység elegendő. A felső kitámasztás folyóméterenként II = 26055 — 20790 = 5265 kg. A legnagyobb nyomaték helye a víz felszínétől mérve, ^ 1000 = 5265 egyenlet alapján x = 3-24 m Mmax = 5265 (•/, 3-24 + 1'5) = 19270 kg. 1200 kg/cm

2 igénybevétel mellett szükséges keresztmetszeti modulus folyóméterenként 1600 cmK APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 1. A Magyar Duna a geologiai korszakban* Nem lesz érdektelen a magyar Dunának a geologiai időkben való állapotáról röviden megemlékezni. Ezekben az időkben a Duna a katarakták által elválasztott édesvízi tavaknak egész sorozatán: haladt át, míg a Fekete-tengerbe beléömlött. Az első édesvízi tó a dévény—hainburgi sziklapad felett terült el és képezte a bécsi medencét, melynek tipikus része a Marchmező, a másodikat a VisegrádNagymaros közötti sziklapad alkotta, mely mögött a kis magyar alföld fekszik, a harmadik vízbukás közvetlen Budapest alatt volt Budafok és Kőbánya között és ez volt a három között a legkisebb kiterjedésű és végül a negyedik a legnagyobb, mely a Vaskapún és a fölötte fekvő zuhatagokon épült fel és képezte a nagy magyar Alföldet. Pozsony alatt a Duna három ágra oszlott u. m.: az érsekújvári, a mosoni ágra és a fő Dunára. * Szerzőnek hátrahagyott irataiból közöljük ezt a «Vízügyi Közleményekének szánt cikketErő K a r A pontra Nyomaték Pi — 1000 - 10125 kg «V P

2 = 4500.3 = 13500 « -0 1620.3 r

% ——-g— — 2430 « ... ... ... ... ... ... ... 4*5 m 7-5 « 8 0 « 45600 kg 101300 « 19440 « Összesen 26055 kg___ ... 4*5 m 7-5 « 8 0 « 166340 hj