Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)
1. füzet - V. dr. Sabathiel Richárd: Szádfalakból alkotott támfalak számítása
32 van megtámasztva. Minthogy azonban a földnek a felszínen ellenálló ereje nincsen, ugyanott tehát könnyen enged, a fal mint tartó sokkal lejjebb fog támaszkodni és így jóval nagyobb hajlítást fog szenvedni, mint a felvett szuppozieió mellett. Áz ilyen és hasonló feltevések, mint például az, hogy a fal alul be van falazva, természetesen nem állhatnak fenn; hacsak ilyen támasztásokról külön nem gondoskodunk, (1. 4. kép). Ezen tanulmányunkban kifejteni óhajtjuk azokat a feltevéseket és számítási módokat, melyek alapján a szádfalakból alkotott falak kellő biztonsággal számíthatók — eltekintve magának a föld nyomásának bizonytalanságától, mire nézve nkább tapasztalatokra és kísérletekre vagyunk utalva. Szádpallókból alkotott falak tervezésénél és számításánál három főkörülményt kell megállapítanunk: 1. a föld, esetleg egyéb anyagnak nyomását, mely mint külső erő, illetve terhelés szerepel; 2. a támasztó föld ellenállóképessége és annak mikéntje alapján a fal szükséges beverési hosszát; 3. e két körülmény ismerete alapján állapíthatjuk meg a fal és a kihorgonyzás méreteit, illetve eszközölhetjük a fal számítását. A föld nyomásának meghatározása. Legtöbb esetben a terep is, a támasztófal is sík; az esetleges terhelés pedig egyenletesen elosztott. Ilyenkor a föld nyomásának megállapításánál általánosan elfogadott — és a Coulomb-teória alapján kifejtett — Poneelet-féle szerkesztés eredményei számítás útján is kifejthetők. A földnyomás meghatározására mérvadó adatok: y a föld fajsúlya, <p a föld súrlódási szöge, 5 a fal és föld közötti súrlódási szög. Ezek az adatok az anyag minőségét jellemzik és a különböző földnemekre és felületekre nézve kísérletek és tapasztalatok alapján állapíthatók meg. Az 5. képen & hajlásszögű falsíkra működő föld nyomását határoztuk meg, amidőn a terepszín hajlásszöge a és egyenletesen elosztott terhelése p. A szerkesztést az ismert módon végrehajtva a B'BC háromszög méretei alapján: a terheletlen föld nyomása, melynek eredője a hátlap alsó harmadában támad F J e 1 TT a p terhelésből származó földnyomás, mely a hátlapon egyenletesen oszlik meg és ennélfogva eredője a középen támad „ fe fe 2 az együttes nyomás pedig ennek támadáspontja # fal alsó pontjától a terepsíkra merőlegesen mérve magasságban van.