Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése

17 Az előzőkben ismertetett árvízkörülmények megnyugtatók lehetnek az áimentesített kerületek érdekeltségeire abból a szempontból, hogy ezek alapján már számolni lehet a töltéseknek ama legnagyobb méreteivel, amelyek mellett a területek árvédelmi biztonsága a jövő árvizeivel szemben is emberileg kielégítőnek lesz mondható. Az árvízgátak ezen legnagyobb — hogy úgy mondjuk — végleges méreteinek megállapításánál azonban számolnunk kell a jövőben még várható esetleges magasabb árvizekkel is. Arra a kérdésre vonatkozólag hogy — emberi számítással — mily legmagasabb árvíz várható, ugyancsak több tanulmány áll rendelkezésre, melyek az eddig észlelt árvizek kedvezőtlen esélyeinek megfelelő csoportosítása alapján készültek. Ezen tanulmányok eredményeinek egybevetéséből a vízépítési igazgatóság megállapíthatónak tartotta, hogy a mai csapadékterület, meder és hullámtéri viszonj'ok és helyzetek mellett az eddig észlelt legmagasabb árvizszineknél még magasabb árvíz is várható és pedig a Tiszán: Tokajnál az 1.888. évi árvízszíne felett 40 % -rel ; Tiszafürednél az 1919. évi árvízszíne felett 40 %-rel ; Szolnoknál az 1919. évi árvízszíne felett 40 %»-rel; Csongrádnál az 1919. évi árvízszine felett 50 %i-rel; Szegednél az 1919. évi árvízszíne felett 60 %»-rel; a Kettős-és Hármas-Körösnél pedig az 1919. évi árvízszín felett mintegy 50 %-rel. * Az árvizek magasságával szükségszerüleg összefüggnek az árvédelmi töltések magassági méretei. Úgy a tiszai, mint a Körös-töltések rendszeresebb és egységes alapon való méretezésénél legelsőbben az 1881. évi árvíz magasságok voltak az iránytadók. Az 1888. évi árvíz után a tiszai töltések magasságainak megállapításában változás történt, amennyiben a töltések magasságát a Szolnok feletti Tisza-szakaszon az 1888. évi árvízszín felett 10 w.-ben, a Szolnok alatti Tisza-szakaszon az 1881. évi árvízszín felett 1-5 m-ben határozták meg, s a töltés-korona az első esetben 4'0 от., a második esetben 6 m. volt. Az 1895. évi árvíz után a töltések magassági méretei a Tiszánál annyiban változtak, hogy a Csongrád—

Titel közötti szakaszon a töltés-korona magassága az 1895. évi árvíz színe felett Г5 m-ben lett felvéve. .A Körösök és Berettyónál pedig a töltéseket az 1895. évi árvízszín figyelembe vételével építették fel. A tiszai töltésmagasságok megállapításában az 1908. évben ismét annyiban történt változás, hogv az országos vízépítési igazgatóság kimondotta, hogy a Szolnok—Tokaj közötti Tisza-szakaszon hasznos befektetésnek tartja, ha a töltések az 1888. árvízszíne felett az eddigi 14) m. helyett Г5 от. magasságra építtetnek ki. Az 1919. évi közép és alsó tiszai, valamint körösi árvizek a töltések magasságainak újabbi megállapítását és a töltéseknek ezek szerint való mielőb kiépítését teszik szükségessé. A vízépítési igazgatóság a várható árvizek előbb ismertetett adataira tekintettel a töltéseknek adandó végleges magassági méretekkel is foglalkozott, s a védtöltéseknek oly méretekkel való kiépítését javasolta, a mely méretek 2