Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

1. füzet - III. Tellyesniczky János: A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése

15 az 1888. évi árvizet jellemzi : nagy téli csapadék, erős tavaszi esők a Szamos, Bodrog és Sajó vízgyűjtőjén: 200,000 hold kiöntés; az 1895. évi árvizet jellemzi: nagy téli hó, tavaszi esők; a Szamos, Körös és Maros kedvezőtlen befolyása ; 62,000 kat. hold kiöntés ; az 1913. évi árvízre jellemző: Nyári tartós esők, felső Tisza és Szamos kedvezőtlen lefolyása. Körös és Maros külön árhulláma az alsó Tiszán ; az 1915. évi árvízre jellemző: Decemberi nagy esők, üres Tisza-meder; az 1919. évi « « : April, májusi rendkívüli esők, főként a Szamos és Körösök vízgyűjtőjén; erősen telt medrek a középső szakaszon. Mindezen adatok élénken igazolják, hogy az utóbbi 50 év alatt észlelt számotíevő árvizek mindegyike többé-kevésbé más és más körülmények és esélyek között jött létre s hogy arra nem volt eset, hogy a Tisza legnagyobb árhulláma, összes vieil ék folyóinak legnagyobb áradásaival kedvezőtlenül találkozott volna. Rendszerint: a Sajó, Körös és Maros megelőzik, a Szamos, Kraszna és Bodrog árhullámai követik a Tisza árhullámát. A legutóbbi 50 év alatt fellépett árvizek köziil a Tisza völgyében az 1888., 1895. és az 1919. éviek voltak a legnagyobbak és ha ezen árvizeknek tényleg észlelt legmagasabb vízállásait tekintjük, úgy azok a Tisza középső és alsó szakaszán — amint az az árvizek tetőző magasságait egymás mellett feltüntető rajzon pl. a csongrádi mércére vonatkozóan látható — tényleg fokozatos emelkedést mutatnak, úgy hogy természetesnek kell találnunk azt az önként felmerülő kérdést, hogy mik az okai az árvizek fokozatosnak látszó emelkedésének és várhatók-e még magasabb árvizek? Mielőtt ezen kérdéshez hozzászóllanánk, részletezzük még egy kissé az 1888., 1895. és 1919. évi három legmagasabb árvíz mellékörülményeit. Az 1888. évi tiszai árvíz általános ismertetésénél már jeleztük hogy az 1888. évben az árvíz tömegének jelentékeny része a Tokaj és Szolnok közötti Tiszaszakaszon részint magas parti átömlések részint gátszakadások folytán oldalt jutott lefolyásra, elöntve mintegy 300.000 kat. hold árterületet aminek természetszerű következménye volt, hogy ez a — víztömegére nézve az eddigi összes tiszai árvizek között legnagyobb árvíz, mederbeli tömegében erősen megfogyatkozott, a mit már az a körülmény is igazol, hogy ez a Tiszafüred feletti szakaszon még ez időszerint is legmagasabb árvíz, a Szolnok alatti szakaszon már csak áz 1881. évi árvíz magasságát érte el. Megjegyzem, hogy az 1888. évi árvizkor az Ecsedi-láp és a Szamos jobbparti területek nem voltak még mentesítve s így ezen jelentékeny területek szintén nagy tömegű árvizet raktároztak. Az 1895. évi árvíz magassága a Szolnok feletti szakaszon alacsonyabb volt az 1888. évinél, míg Szolnoknál és attól lefelé meghaladta ennek magasságát. Ennek oka, egyrészt az hogy a Szolnok feletti szakaszon oldalkiömlések nem apasztották az 1895. évi árvíz tömegét, másrészt pedig, hogy magasságát a Körös és Maros erős árhullámai befolyásolták az alsóbb szakaszon kedvezőtlenül, dacára hogy a Szolnok alatti Tiszaszakaszon gátszakadás folytán 62.400 kat. hold területet árasztott el. Megjegyezzük, hogy az 1895. évben a Tisza Köröszug már mentesítve volt. Az 1919. évi árvíz a Tiszafüred feletti szakaszon alacsonyabb volt az 1888. évinél, azonban magasabb az 1895. évinél; a Tiszafüred alatti szakaszon a Körösök rendkívüli árvizei által befolyásolva mindkét utóbb nevezett árvizet meg-