Vízügyi Közlemények, 1923 (9. évfolyam)

2. füzet - IV. Vályi Béla: Néhány kiegészítés "A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok" negyedik kiadásához

48 sokból liquidait összegnél, vagyis a társulati alaptőkénél, 1 — az adóvisszatérítés alapjául — csak kisebb összeg volt érvényesíthető, hogy az 1889. XXIX. t.-c. l.§-a 2-dik pontjában foglalt azon rendelkezésnek érvény szereztessék, mely szerint a visszatérítendő adó, semmi szín alatt sem haladhatja meg, a mentesített ártér adóalapjául vett kataszteri tiszta jövedelme után, az érvényben lévő adókulcs sze­rint eső földadó, földtehermentesítési járulék és általános jövedelmi pótadó együttes összegének 80 százalékát. Ezenkívül, az adóvisszatérítés alapjául szolgáló összegek megállapításánál (XV. táblázat 3. rovat) még az 1889. évi XXIX. t.-c. 1 §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezés is, az állami segélyezés mérséklésére irányul, amely leszállította^ a jövőben megejtendő liquidációkra nézve és pedig a különleges költségek meg­állapításánál, az alaptőkének — az 1881. évi XLII. t.-c. 8. §-ban meghatározott 8 százalékát 5 százalékra. III. Maximális megterhelés. 2 A társulatok maximális megterhelésére vonatkozó és a statisztikai munka XVIII. számú táblázatában kitüntetett számértékekre nézve az a összefoglalás»­ban előadottakon kívül csupán néhány észrevételt kell tennünk. Ugyanis kiemelni kívánjuk, hogy az első oszlopban foglalt számadatok — az 1915. évi állapot szerint — teljesen helyesek s az állami hozzájárulás azon összegét jelentik, melyben a társulat részesült, miután a maximális megterhelés határát már elérte. Ellenben a második oszlop számértékei több társulatnál nem megbízhatók, mert ezeknél nem a maximális megterhelés határértéke lett kitüntetve, hanem — téves értelmezés folytán — azon összeg, melyet a társulatnak beruházási mun­kálataiba még (t. i. 1913. év után) befektetni kell, hogy a maximális megterhelés határát elérje. Helyes megállapításnál tényleg meg is van a kellő összefüggés, a XVIII. és XV. számú táblázat számadatai között, amint azt például az Ecsedi-láp lecsapoló stb. társulatnál láthatjuk. Itt ugyanis az állami hozzájárulásnak és a maximális megtermelés határétékének megfelelő számértékek összege (XVIII. táblázat 1+2 rovat) tényteg teljesen megfelel a társulati beruházásokból liquidált összegnek (XV. táblázat 1. rovat), illetőleg a társulati alaptőkének, vagyis számokkal kifejezve : 2,119.156 К 59 f. + 10,102.573 К 68 f. = 12,221.730 К 27 f. Ezen utóbbi összegből természetszerűleg csak 10,102.573 К 68 f. volt az adóvisszatérítés alapjául érvénye­síthető (XV. táblázat 2. rovat) ezen összeg felelvén meg a maximális megterhelés határértékének, melyet a társulat már 2,119.156 К 59 f.-el túllépett. (Állami hozzá­járulás.) Végül feltűnő lehet, hogy az állami hozzájárulás összege (XVIII. táblázat 1. rovat) egyes társulatoknál lényegesen nagyobb mint a maximális megterhelés határértéke (XVIII. táblázat 2. rovat) például a Csongrád-sövényházi társulatnál, aminek magyarázata az, hogy a társulati védvonal hossza és így annak építési költsége és egyéb befektetések összege, viszonyítva a kiskiterjedésü mentesített ártér kataszteri tiszta jövedelmének 12-szereséhez, mint a maximális megterhelés határértékéhez, aránytalanul nagy, ebből egyszersmind azt is láthatjuk, hogy ily 1 Lásd az 1909. évi V. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 53.501/1909. számú Utasítás 31. §-át. 3 A maximális megterhelésre vonatkozó újabbi törvényés módosítások tárgyában utalunk az 1922. évi XXI. t.-c. 12. S-ában foglalt rendelkezésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom