Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése
65 azonban sorrend szerint mindenekelőtt azok a munkálatok hajtandók végre melyeket az imént érintettünk. A Dráva hajózása Barcsig a steier és északtiroli forgalom szempontjából bír fontossággal. A szabályozás befejezésére, ha az eddigi tempóban folytatódik, 10—15 évre van szükség. A Morva hajózhatóvá tételének, a legalsó szakaszon csak annyiban van jelentősége, amennyiben a Duna - Odera-csatorna kiépül és abból Angernnél egy oldalág vezettetik a Morva folyóhoz, mikor is a magyarországi forgalom Bécs elkerülésével Dévénynél ágaznék ki a Dunából. Bélforgalmi viziutak. Ide tartozik a Tisza, a Bega, a Maros, a Hármas-Körös, a Sajó, a Bodrog, ennek mellékfolyói a Laborcz egész Nagymihályig, az Ung Ungvárig, a Latorcza Munkácsig, majd a Tisza legfelső hajózhatóvá tehető folyója a Szamos Szaímárig és végül a Tiszát a Dunával összekötő csatorna Budapest és Szolnok között. A Tiszának hajózhatóvá tétele a víziberuházásokban egész Vásárosnaményig van felvéve, azonban szükségessé válik azt meghosszabbítani egész Tiszaújlakig, hogy a hegyvidékhez közelebb jusson és a vasúttal összeköttetésbe hozható legyen. Ennek a 68 kme s meghosszabbításnak semmi nagyobb nehézségei nincsenek, mert úgy a folyó víztömege, mint annak esése ezt megengedi. A folyó esése e szakaszon 13 m és annak csatornázására 5 6 lépcsőre volna szükség. A Tisza hajózhatóvá tételének technikai könnyű megoldását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Eibének középső szakaszán — Szászországban — az esése több mint kétszer oly nagy, mint, a Tiszáé Vásárosnamény körül,' kilométerenkint 0'25 m a Tisza 012 m esésével szemben, míg vízhozama legkisebb víznél az Elbéé másodperezenkint 70—80 m 3, a Tiszáé 40—50 kbm; a hajózhatás szempontjából pedig az esésnek van egyenlő körülmények között nagyobb fontossága. Egyáltalán a Tisza-völgye sajátságos, a hajózásra rendkívül alkalmas alakulat, amennyiben egy 694 km hosszú teknőt képez, melyben a Tiszaújlaki mércze 0 pontjának kottája 115 91 m a tenger színe felett, míg Szatmárnál 119 56 m, Munkácsnál 119-35 m, Ungvárnál 112-57 иг, Nagymihálynál 115 m, tehát mind e pontok alacsonyabban fekszenek, mint Kecskemét, melynek tengerszínfeletti magassága 124 m. Nagy mulasztást követnénk el tehát, ha e páratlan helyzetet ki nem használnók a tekintetben, hogy a hegyek terményeit ne az olcsó víziutakon szállítsuk le az ezekben teljesen szűkölködő Alföldre. A víziberuházásokban nem szereplő, ezeknek csatornázása által előállítható viziutaknak a hossza: Labore, Nagymihályig-.- — ... — — — 25 km Ung, Ungvárig — — ... ... ... ... ... 65 « Latorcza, Munkácsig ... ... ... ... 50 « Tisza, Vásárosnaménytól Tiszaújlakig... ... 60 « Összesen ... ... 200 km. A Tiszának a fentebbiekben nem említett mellékfolyóiról hajózási szempontból a következőket kell megemlítenünk : 5
