Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése

-62 a hajózás csakis Makóig űzhető; a Bega csatornázása 6 hajózó csegével az 1917. évben lett 115 kilométer hosszúságban egéfcz Temesvárig befejezve, úgy hogy azon a normális 650 tonrfás tipusú hajók járhatnak, míg azelőtt csak a 80 — 100 tonnás burcsellák bonyolították le a forgalmat. A Sión a Balatontól a Dunába való torkolásig a munkálatok folyamatban vannak és 1920-ig a mederrendezés befejezést nyer, mikor is az időszakos hajózás a Duna és Siófok között megindulhat. A Balatonnal való közvetlen összeköttetés csak akkor áll elő, ha Siófoknál az első hajózó csege (kamarazsilip) kiépül. A folytonos, állandó hajózás pedig akkor, lia a Balaton és a Duna közötti hajózó csegék is, mintegy 12 darab, •elkészülnek. B) A )övő feladatai. A háború a víziútak terén is új eszméket és törekvéseket érlelt meg és új szükségletek kielégítését helyezte homloktérbe. Magyarország a külfölddel víziúton csak két kapun át érintkezhetik, ú. m. Passaunál és Orsovánál a szabad Dunán. Sajnos, hogy Fiúméba víziútnak a megépítése a -Karst-hegységen keresztül meghaladja az ország erejét és egyáltalán oly vállalkozás volna, melyhez hasonlót a világ egyetlen nemzete sem hajtott végre. Eszerint tulajdonképeni nemzetközi víziútnak csakis a Duna tekinthető. • Azonban, ha a kivitel és behozatal tekintetében Ausztriát is külföldnek tekinthetjük, akkor a Dunán kívül a Dráva, a Száva, a Kulpa és Morva folyók jöhetnek tekintetbe. Ehhez képest a jövő teendőit két részben kívánjuk tárgyalni, aszerint amint a Ml-, vagy a bélforgalom szempontjából bírnak nagyobb fontossággal. Külforgalmi víeiutaJc. A külforgalom szempontjából a Duna, a Dráva, a Száva, a Kulpa és a Morva hajózhatósága jöhet tekintetbe, természetszerűen ugyanezek a vfeiutak a belforgalom terén is megfelelő szerepet töltenek be. A Duna hajózása, amint a megelőzőkben láttuk, a fokozatos javulás útján halad ; a nagyobb nehézség a dévény—gönyűi szakaszon van, melynek 2 m merülési melységre való kiképzése csak a kisvízszabályozási munkálatok befejezése által érhető el. Addig is azonban a jelentkező gázlókon a hajóút előállítása 30—35 m szélességű csatornakotrással fog végeztetni, amint az a mult 1917. évben már több ponton sikerrel foganatba is vétetett. A Közép-Dunán a meder szabályozása a megindult keretekben folytatandó és az itt-ott felmerülő — nagyobb csoportban a Tisza-torok körül és az attól lefelé jelentkező — gázlók eltávolítása a rendszeres szabályozási munkálatok megindításával 10 éven belül mindenesetre elérhető lesz. A Közép-Duna szabályozásának gyorsabb tempóban való végrehajtása a hajótér mai és a háború után még évekig tartó hiánya mellett nagy nehézségekbe fog ütközni a munkálatoknak sikeres és jutányos folytatása, hacsak e tekintetben megfelelő intézkedések nem történnek. Az aldunai zuhatagos szakaszon Ómoldovától Orsováig pedig mielőbb foga-