Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - IV. Kvassay Jenő: Víziútaink mikénti fejlesztése

57 200 m-nél nagyobb magasságkülönbség esetén a középhiba kisebb, 500 m-ig számíthatunk + 30 m, 1000 m-ig +5-0 m középhibára, ha ismét a legnagy-obb gonddal végezzük a mérést. Az aneroid és a higanybarométer közül kisebb távolságok esetén az aneroidé az elsőbbség. pontosság szempontjából is. Nagyobb távolságok esetén a higanybarométer előnyösebb, mert ennél nem kell félni az indexhiba esetleges megváltozásától. A hypsométer-termométer a higany barométerrel egyenlő értékűnek tekinthető. Víziutaink mikénti fejlesztése. Irta: Kuassay Jenő. A) A mai állapot. A vízszabályozásokról szóló 1908:XLIX. t.-cz.-be a hajózás szempontjából a következő víziutak vannak felvéve: » *»A Duna és mellékágai 1170 km A Tisza Tiszaujlakig 694 A Dráva Gyékényesig — - 196 A Száva Capragig — 598 A Balaton 80 A Maros Piskiig — 343 A Kulpa Károlyvárosig. 135 A Vág Tornóczig - -/- — 68 A Temes Botosig 87 A Szamos Szatmárig ... 8o A Sajó Bánrévéig — - 115 A Körös Békésgyuláig — — 140 A Sió a Balatonig 110 A Bega Kistopolyig - 156 Összesen 4022 km. A mai állapot szerint azonban normális vízállásoknál 2 m mélyen járó hajózás csak 2646 km hosszaságban űzhető. Nevezetesen a Dunán és mellékágain 1000, Tiszán Tiszafüredig 421, a Dráván Barcsig 139, a Száván Capragig 598, a Balatonon 80, a Maroson Makóig ^25, a Körösön Szarvasig 30, a Begán Temesvárig 115 és a Ferencz-csatornán 238 km. Lássuk röviden, mely állapotban vannak víziutaink a hajózás szempontjából. Egész általánosságban meg kell itt jegyezni, hogy a négy év óta tartó háborű alatt nemcsak az új munkálatok szüneteltek teljesen, hanem még a fenntartások -terén is nagy visszaesés állott be és ezért folyóink hajózási állapotában nemcsak javulás nem mutatkozik, hanem több ponton határozott rosszabbodás észlelhető. 1. A Duna. A Budapest fölötti Dunán rendszeres szabályozási munkálatok csak DunaRadványig végeztettek, Duna-Radványtól Esztergomig csakis a hajózás szem-