Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
1-3. füzet - III. Oltay Károly: A barometeres magasságmérés műszerei, módszerei és pontossága
54 A két barométerrel való mérés sémája a következő: Álló barom éter Mozgó barom ^ t e r Időpont Légnyomás Léghőmérséklet Időpont • Légnyomás Léghőmérséklet Та B a ta Tx Bx ti B ß tß T 2 B 3 . t a т м B,„ t(0 T u Bn t. Az egyidejű barométerállásokat megállapítandó, legczélszerübb grafikont rajzolni az álló barométeren nyert légnyomásokra és hőmérsékletekre; a nyert 8. ábra. В és t görbékből a mozgó barométeren végzett leolvasásokkal egyidejű értékeket a megfelelő időpontnak a grafikonba való felrakásával kapjuk meg (8. ábra). 3. Mérés egy barométerrel. Ha csak egy barométer áll rendelkezésre, úgy kétféle eljárást követhetünk; az egyik az oda-vissza mérés, a másik az interpoláló mérés. a) Oda-vissza mérés. Ha A és F a, meghatározandó magasság két pontja, akkor először leolvassuk a barométer és a termométer állását az A ponton, azaz valami T A időpontban kapjuk a B A és t k' értékeket. Ezután elmegyünk a F pontra s ott T ? időpontban leolvassuk Б Р és f P értékeket. Most visszamegyünk a A pontra s újból leolvassuk Ta ." időpontban a B A" és t A" értékeket. A mérés sémája : A ponton, 2Y időpontban B A' a légnyomás, t A a léghőmérséklet. F <Í T F « B v « tp « A « T A" « B A" » t A" « Törekedni kell arra, hogy (T v — T A) közeiegyenlő legyen (T A"—7V)-vel. Ez В ' I В " t ' —[— t " esetben a B k = л "J "—— és a t A = A A egyidejű értékeknek vehető a B F > illetve t F-el.
