Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - III. Oltay Károly: A barometeres magasságmérés műszerei, módszerei és pontossága

45 A m, táblázata. t Celsiusfokban 1200 1X?>0 1300 B„ + Bf шт-Ъеп 1 1 lüöO 1400 1450 ir>oo • ir>r,o 1ЧОО 0» 0 • 00 m O-OOm 0-00 m O-OOw Ô00 m 0-00 m 0-00 m 0-00 m О-00 m 10» 0-05 0-05 004 0-04 0-0i 0-04 0-0i 0:04 0-04 • 20» 0-10 o-oa 0-0У 009 0-08 0-08 0-08 0-08 0-07 .400 0-15 0-14 0-14 0-13 0-12 0-12 ' 012 0-11 0-11 40» 0-20 0-19 0 18 0-17 0-17 0-16 0-16 0-15 0-15 . 00° 0-24 0-24 0-28 0-22 0-21 0-20 0-20 0-19 0-18 tehát a magyarországi barométeres magasságmérésekben ezek használandók. E táblázatok megbízható értékeket csak 1000 m-t meg nem haladó magasságkülönbségek esetében szolgáltatnak, tekintettel az alapul szolgáló Babiv.et-féle képlet közelítő voltára. Nagyobb magasságkülönbségek esetén a 2. képlet (lásd 42. oldal) használandó, a ,Magyarországra jellemző К értékkel. II. A barométeres magasságmérés műszerei. A barométeres mágasságmérés műszereit barométereknek, vagy légsúly merőknek nevezzük. Kzek három csoportba soroz 1 hatók. Az első csoportba tartoznak a higany bar ométerejc, a másodikba a rugósbarométerek, vagy aneroidok, a harmadikba a forráspontot mérő termométerek. 1. A higanybarométerek. a) A higanybarométerek szerkezete. Kétkarú mérleg módjára mérik a légnyomást.A mérleg egyik karjára a légnyomás hat, a másikra pedig higanyoszlop gyakorol nyomást. Egyensúly esetén a higanyoszlop magassága lesz a légnyomás mértéke. . . A higany barométerek lehetnek: a) edény es higanybarométerek; b) közlekedöcsöves higanybarométerek. Edényes higanybarométert mutat az 1. ábra. Áll egy szélesebb hengeres üveg edényből, továbbá egy. egyik végén beforrasztott s mintegy 85 cm hosszú csőből. Úgy az edényt, mint a csövet meg kell tölteni higanynyal s utána a cső alsó részét befogva, belemártjuk az edényben levő higanyba. A felfordított csőből a higany nem fog teljesen kifolyni ; a megmaradó higanyoszlop az, mely egyensúlyt tart a levegő nyomásával. J. ábra. Edényes higanybarométer.