Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - II. Halmi Gyula: A sörgyári szennyesvizek összetétele, ártalmassága és tisztítása

40 oxiddal elegyítik és azután 280 hektárnyi réten elöntözik. Az óriási mészmemniség és a keletkező nagytömegű iszap folytán azonban az eljárás igen nehézkes és drága, de jobb megoldást ezideig nem sikerült találni. Angol tapasztalatok szerint egyébként az öntözőterületek használata, előzetes kémiai kezeléssel kapcsolatban a sörgyári szennyesvizek tisztítására a legmegfelelőbb. Az öntözés előtt a a sörgyári szennyesvizet Guildfordban rothasztással készítik elő, s eddigelé ez ellen nem merült föl kifogás, jóllehet az összes szennyesvizeknek eg} harmada sörgyárakból származik. A rétöntözésen kívül Angliában sok helyütt használják a Frankland-féle időszakos talajszürést is, amelynek czéljaira kisebb terület is elégséges, viszont azonban ily módon a terület mezőgazdasági kihasználása nem lehetséges. Ujabban ez az eljárás Németországban is elterjedt. Legújabb időben a városi szennyesvizekkel kapcsolatosan a sörgyári szennyesvizek tisztítására a legjobb sikerrel honosodott meg a mesterséges biológiai szenynyesvíztisztító eljárás is. König szerint ha a sörgyári szennyesvizek mennyisége a városi szennyesvizekben csak 5%, még igen könnyen megtisztítható a szennyvíz biológiai eljárással. Ha ellenben a sörgyári szennyesvizek mennyisége nagyobb, előzően rothasztani, vagy pedig kémiai eljárással a szerves savak mennyiségét közömbösíteni' kell, mert különben ezek a biológiai folyamatra zavaróan hatnának. Ugyanez okból a sörgyári szennyesvizeket rothadt állapotban biológiai úton megtisztítani sokkal nehezebb, mint friss állapotban. A sörgyári szennyesvizeket egymagukban szintén jól meglehet tisztítani biológiai eljárással, s megállapítható, hogy a tisztítás töltőtestek használata esetén sikeresebb, mint csepegtetötestekben. s hogy a vastartalmú töltőanyagok e czélra nem oly jók, mint a vastartalmuak. Ezzel szemben Bode nem tartja lehetségesnek a sörgyári szennyesvizeknek biológiai szennyesvíztisztító berendezésekben való megtisztítását. Szerinte ugyanis a biológiai szűrőtestek flórája és faunája bizonyos meghatározott viszonyokhoz van szokva és meghatározott tápanyagok jelenlétét kivánja meg, amelyeket azonban a legtöbbnyire erősen változó összetételű sörgyári szennyesvizek nem nyújthatnak nekik. Ehhez járul még az is. hogy a sörgyári szennyesvizekben sokszor jelenlévő fertőtlenítőszerek a baktérium flóratenyészetésére igen káros hatással vannak. Bode szerint ez az oka annak, hogy számos sörgyárban, amelyek szennyesvizeiket biológiai úton akarták megtisztítani, a sikertelen kísérletek után a biológiai berendezéseket leszerelték és üzemen kívül helyezték. Akárhogy áll is a dolog, az bizonyos, hogy angliai tapasztalatok szerint nagymennyiségű sörgyári szennyesvíz jelenléte a városi csatornaszennyesvizekben a mesterséges biológiai szennyesvíztisztítás sikerességét nem zavarta. Igv pl. Hanley városában az 1907-ben üzembehelyezett biológiai töltőtestekből álló tisztítóberendezés a szennyvizek túlnyomó sörgyári szennyesvíztartalma daczára is jól működik. Kizáróan sörgyári szennyesvizek tisztítására az angol Fountain Free Brewery Ltd. (Ivundzden Brookban) külön nagyszabású biológiai tisztítóberendezést épített, amelyben a szennyesvíz előbb iszapfogón halad át, majd egymásután elhelyezett négy oldómedenczében rothad, azután gázkokszból épült csepegtetőrendszerű szűrőtestre kerül, melyen S'toddart-rendszerű lyukacsos fémhullámlemezek végzik a szennyesvíz elosztását. A forgórendszerü permetező elosztók e czélra nem váltak be, mert minduntalan eltömődtek. A tisztítóberendezés működése a tudományos vizsgálat során nem mutatkozott kielégítőnek, ami