Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - V. Pálffy Tihamér: Csőzszilipeknél a beton legnagyobb húzófeszültsége

184. F

6 = 1720 cm

2 beton F

e — 5600 « « v = 15 F

e = 1500 « összes vas. Eredményül kaptuk: = 1'03 m, (a semleges tengely távolsága a legszélsőbb nyomott betonszáltól) ij — 078 m (a tehetetlenségi nyomaték mérőhossza) h = ii. a,b,c = 0-78 X0-4X1X 1 = 0-312 m* (a tartó tehetetlenségi nyomatéka. I 0312 Kzj = = = 0-302 m

3 (a tehetetlenségi nyomaték modulusa).. Zii l'Uo Ezek alapján kiszámítottuk: «ы = = - 265 t/m« = 56-5 fy/cm* (beton legnagyobb nyomófeszültsége) rn—zr 0-1 0-47 = 15 c

b

I ^ = 3990-^- = Í8Í0 t/m' = 181 kg lem

2 Zi l'Uo (vas legnagyobb húzófeszültsége) m—zi ~ 0-57 . . , , „ А« Ы = SÓÍ ——— = 265 ^ ^ — 14'

в kg/cm* (beton legalsóbb élében fellépő húzás). A Ms;«» értéke azt mutatja, hogy a homogén betontartó legalsóbb élében, a húzófeszültség, meghaladja a megengedhető 12 kg/cm

2 igénybevételt. Ebből kifolyóan a hajlított betontartó alapja meg fog repedni és vasbetontartó lesz a homogén betontartóból. A tartó jellegének átalakulásával együtt jár, természetszerűen, a belső erők megnövekedése. Mert homogén betontartó esetében, a nyomó igénybevétel meghatározásánál, figyelembe vehetjük a tartó teljes keresztmetszetét és féltételezhetjük, hogy a beton képes a húzás felvételére is. Vasbetontartóban pedig• csak a semleges tengely feletti beton ellensúlyozza a nyomást és a húzást csupán a vasbetét győzi le úgy, mintha ott sem volna a semleges tengely alatti betontest. Vasbetontartóra vonatkozóan, 1. rajzon, а II. számú erő és kötélpoligonok megszerkesztése után látjuk, hogy a semleges tengely felemelkedett és ezáltal csökkent a nyomásra igénybevett betontest keresztmetszeti területe: Következésképen kell hogy megnövekedjék, ugyanabban a tartóban, a beton nyomó igénybevétele. Nagyobb lesz továbbá a semleges tengely alatti vasbetét húzófeszültsége is, miután itt kikapcsoltuk egészen a beton húzóellenállását. 1. rajzunk kiegészítő magyarázatául megemlítjük röviden, hogy a Il.-vel jelölt szerkesztéseinkben, a nyomott beton-lamellák területeinek mérőhosszai ll

a erőpoligonban szerepelnek sorrend szerint ; míg 11

ъ - ben van a vas- és nyomottbeton rugalmassági modulusával (a = 15) szorzott vasbetét területének mérőhossza. A köíélpoligonban először meghúztuk, megfelelő helyen, a vasbetét kötéloldalát, azután szerkesztettük meg a betonlamellákra vonatkozó kötélgörbét addig, míg metszi a vasbetét kötéloldalát. A metszéspontban kaptuk a semleges tengely helyét. Tájékoztatás, illetve gyors eredmény dolgában, már itt kétségtelenül kitűnik a grafosztatika nagy előnye, melylyel fölötte áll a számító mekanika módszerének. É3 ezt demonstrálhatjuk még szembetűnőbb módon is. Példaként alkalmazzunk a