Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - III. dr. Réthly Antal: A párolgás nagysága 1917. és 1918. évben

171. dezéseinek létesítését, hogy azok minél rövidebb idő alatt legalább oly mértékben álljanak rendelkezésre, hogy nemcsak a hadiállapot után várható dunai erős forgalomnak fővárosunk érdekében való kielégítésére legyenek alkalmasak, hanem fokozatos továbbfejlesztésük által, az ország víziforgalmának egészséges továbbfejlődésére is biztos alapul szolgálhassanak; mely körülmény viszont módot fog nyújtani iparunknak oly mértékű fejlesztéséhez, mely körülmény nemzeti vagyonunk lényeges növelése mellett alkalmas lesz arra is, hogy hazánkat az idegen ipartól — melynek káros hátrányait a jelenlegi háborús helyzet közepette eléggé érezzük — minél nagyobb mértékben függetleníthessük. A párolgás nagysága 1917. és 1918-ban Magyarországon. Irta: dr. Rétlily Antal. Az elmúlt két évnek párolgási viszonyairól a következőkben számolhatunk be. Az állomások működése a nagy háborús nehézségek mellett is még mindig kielégítő volt és 1917-ben 30 állomás működött, amelyek közül azonban egynek adatai az időközben történt ellenséges megszállás következtében nem érkezhettek be. Teljesen csonka maradt a Görgény szentimrén lévő állomásunk megfigyelési sorozata is. Egy-két hónapot egyes állomásainknál interpollálni kellett, azonban ezek az adatok zárójelbe tétettek. 1918-nak adatai, sajnos, már sokkal hiányosabbak. Ismét 30 működő állomásunk volt, ezek közül azonban a már említett ok miatt Görgéuyszentimre és Ogyalla adatai egyáltalán nem érkeztek meg, továbbá az qvvégi vagy későbbi megszállás következtében ugyancsak csonkák maradtak: Fiume, Királyhalom, Liptóujvár* Pálffytelep, Por toré, Temesvár, Vadászerdű és Zengg állomások megfigyelései. Ezenkívül 5 állomásnak egyes hónapjait ugyancsak interpollálni kellett. Az 1917. évnek párolgási viszonyait feltüntető I. táblázat utolsó függőleges oszlopában közölt számadatok előjelei szerint 1917 száraz jellegű óv volt, mert a sok évi közepektől való eltérések a párolgásnak nagyobb voltát mutatják. Néhány állomáson ugyan kisebb volt a párolgás évi összege, azonban ezeknek száma csak 6. Az ország egyes vidékeit tekintve, az ország délvidékén (Temesvár, Vadászerdő, Pálffytelep) volt a párolgás kisebb, továbbá az Arad-hegyalja lábánál lévő Barqczkán is. Itt különösen figyelembe kell vennünk azt, hogy egymáshoz közel fekvő állomásokon mily ellentétesen viselkedik a párolgás eltérése, pl. Fenyöerdön 100 a többlet, míg Pálffytelepen — 44 mm hiány jelentkezett. Meg kell jegyeznünk, hogy Fenyőerdő fekvése határozottan kedvez a párolgás fokozásának, u. i. a delibláti homokon egy kiemelkedő magas homokbuczkán van, míg a pálfftelepi állomás a Dunához közelébb, a homokterület szélén teljesen sík területen van. Hasonlókép igazolható lokális befolyásokkal Baraczka viselkedése is ; itt ugyancsak az állomás fekvéséből adódik az ellentétes viselkedés pl. Méneshez t viszonyítva. Sajnos, nem minden ellentétes eltérésnél ily egyszerű a magyarázat és ismételten reá kell mutatnunk, hogy a párolgás felette szeszélyes meteorológiai elem, amelynek nagyon sok különböző, időben és térben erősen változó módosító tényezője van. 191(5. év végével Szerepen szerző felülvizsgálta az ottani meteorológiai állomást. Tekintve, hogy ott a meteorológiai állomás egy szűkebb kertben volt, ahol