Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
1-3. füzet - I. Weismahr József: Vízsebességméréseink hibái és csökkentésükre vagy kiküszöbölésükre szolgáló módszerek és eszközök
20 A XIV. sz. melléklet táblázatában adjuk az egynéhány V és c-re számított <p és a-ák értékeit, ezek közül a bennünket különösen érdeklő a r, és а Г 2-пек, V és с szerinti változásának szemléltetőbbé tétele végett megszerkesztettük а XV. ábrában látható grafikonjait is. Ezekből első tekintetre azt a természetes körülményt lehet megállapítani, hogy miután az а Г ]-ек annál jobban simulnak az x görbéhez, tehát a helybenálló műszer szögállásaihoz, minél kisebb с és minél nagyobb \J : az integráló módszer mérési eredményei is annál jobban fogják megközelíteni a pontonkénti mérés eredményeit, minél sebesebb vízben dolgozunk, relative lassú műszer sebességgel. De azt is látjuk, hogy csak az a r > görbéknek-vannak о pontjaik, amelyekhez tartozó с esV-nél a vitorla tengely párhuzamos a \/ г, = /V 2 + Ci a eredő sebesség irányával. Ha továbbá megrajzoljuk az а görbének a tükörképét, a — а görbét, akkor ennek az a r, görbékkel való metszéspontjaival megállapíthatjuk azokat a V és c x sebességeket, amelyeknél \Д ugyanolyan szög alatt támadja a vitorlát alulról, mint aminővel c — o esetben a V támadná felülről. Az azonos szögállásból azonban nem lehet a kétféle mérési eredmény egyenlőségére következtetni, mert ha Vr, > V és а Г 1 =а kell, hogy \Д > Vp legyen. Tehát az integráló módszer mérési eredménye ez esetben is nagyobb a pontonkénti mérés eredményénél. Lássuk e két módszer mérési eredményeinek változását, az összetartozó V> e, azon viszonylatainál, melyeknél а Г 1 állandóan egyenlő a-val. Evégből szerkesztettük a XVI. ábra grafikonjait. E görbék összetartozó V és с változóit az a r j görbéknek — а görbével való metszéspontjai szolgáltatták. A V = o-tól, V = 2.25 m-ig növekedő sebességek függőlegeseire a c 1 és a —V = Д Vii és a V — Vp = Д VP azaz a valószínű mérési eredmények és a feltételezett sebességek különbözeteit, valamint az a f l = зс végett szükséges Ci műszersebességeket raktuk fel. A Vp értékeket a már ismert módon az S l tas sebességi görbe V pontjainak az Ex=o egyenesre, a V>i értékeket pedig a megfelelő Ei—a r i egyenesek Vr, pontjainak az E a=o egyenesre való vetítése útján nyertük. E grafikonokból az S i àas ingára szerelt kísérleti műszerrel végezhető kétféle méréere vonatkozóan megállapíthatjuk a következőket: A helyben álló műszerrel mérve, tehát c=o esetben a V— 1o-tól 08 m-ig terjedő szakaszon belül Vp —VMiután e szakasz V max.-ja helyén az а görbe szerint а = 2 а, tehát tang. p X = 0035 = к és tudva, hogy-3-= tang. а = k, megállapíthatjuk a relatív pontos о \/ 2a mérés feltételét : S > — , -. — к кгаъ V azo n határáig mérhetünk relative hibátlanul, ameddig S, anélkül, hogy az а == ГЙ58 gyakorlati tényező változást szenvedne, e feltételt kielégítően növelhető. A lefelé mérő integrálmérés esetében c x-t fokozatosan o-tól 0'20 m-ig növelve a \J = o.-tól, 1-40 m-ig terjedő szakaszon Vú= V ! a V > 1 "40 m-es szakaszon c x = 0-90 m-ig pedig \J k > V» d e úgy, hogy Д Vi, < Д VP.
